Recenzió Asperján György: Karcinóma című könyvéről. Szemben az objektívvel öreg barátom… ropogósra vasalt, hófehér ingben, mosolyogva… de a szemüvege mögött… a tekintete komoly. A kezeit karba téve szorongatja önmaga előtt. Zárkózik. Önmagába bújik. Mikor is találkoztunk először? Nem tudom, de nagyon sok éve már. Még a rádióban. Ám megnyílni, szívbéli derűvel mosolyogni, még az ilyen régen ismert emberek társaságában sem tud. Már nem… Még nem.
Forrás:
gepnarancs.hu
Feltöltő: nocenz_Ura
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás