Mai szexfelfogásunk rengeteg ellentmondást és paradoxont hordoz. A nők szenvednek attól, hogy nem "szupernők", a férfiak meg attól, hogy nem "szuperférfiak". Valójában ezek hamis, sematizált elvárások, melyeknek kevés ember tud megfelelni.
Feltöltő: kiwi
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
64 hozzászólásarrow_drop_down_circle
@Soma: Én úgy vettem észre, mindig a NŐ választ. Szerinted? :-)
@menasagh: homoszexualitás: a szexuális irányultság ösztönös. az ösztönöket nem lehet befolyásolni. nem lehet gyógyítani, nem lehet "űzni" hanem csak elfogadni, beletörődni, együtt élni vele. ugyanolyan ösztönös a homoszexuálisok szexuális késztetése, mint a tiéd, és kb annyira is gyógyítható, mint a tiéd. ha ezt nem tudod elfogadni, akkor az nagyon korlátolt gondolkodásra vall.
Az ösztön lehet állati, gyilkos stb. srb. amit igenis lehet befolyásolni, gyógyítani és lehet űzni, viszont nem szabad elfogadni. Íme a meghatározása:
"Időtálló, veleszületett bonyolult viselkedésmódok, amelyek a tudatosság bekapcsolódása nélkül következnek be és bizonyos környezeti ingerek vagy a fejtársak viselkedésmódjai váltanak ki."
Aki pedig ennek helyt ad az ilyen megnyilvánulnak, az maga is a a hatása alatt van.
A bolond, aki a fejét a falba veri az is valami ösztön nyomására tesz.
Igen, bizonyos szempontból a nő választ - más aspektusból mindkét fél.
Sejt szinten a fogantatásnál a következő történik: a sok millió spermium egymással versengre kelve küzd, hogy elérje a petesejtet, aminek több tucat karocskája van, és ő dönti el, melyik spermium előtt nyilik meg, vagy zárul be.Tehát már itt elkezdődik a nő választása, döntése.
De végülis mindkettőnk választása, hogy együtt leszünk-e...
hiába választ a nő, ha a pasi nem akarja.
A nőknek sokkal rafináltabbak a társszerző ösztönei.
Az atomok és molekulák véletlenszerűnek tűnő mozgásában van rendszer, de azt nem a molekula szintjén tudjuk leírni. Pl. a sok levegőmolekula összevissza rohangálása egy tartós állandó nyomást jelent egy edény falán. A rádióaktiv anyagoknáél nem tudjuk megmondani, egy konkrét atom mikor fog kettéhasadni, de meg tudjuk mondani, másodpercenként hány fog mégis lebomlani. Az emberi kapcsolatok alakulását rengeteg motiváció, megfontolás, ideológia befolyásolja. Adott kapcsolat alakulását lélektanilag lehet megérteni, az emberi kapcsolatok összességének alakulását viszont az egyén felett álló történeti, kulturális stb. törvényszerűségek magyarázzák. Egy konkrét válást megérthetünk a felek lelkiéletének elemzésével, de a válás gyakorivá válása társadalmi szintű magyarázatokat igényel.
Ugyanaz a jelenség az elemzés szintjének függvényében mindig más alakot ölt. Ami egyéni szinten galádságnak tűnik, az evolúciós nézőpontból érdekérvényesítés. Ami egyéni szinten ragaszkodás, az etikai nézőpontból hűség és felelősség.
A problémát mindig az szokta okozni, amikor az emberek átugranak elemzési szinteket, és mondjuk etikai elvárásokkal élnek, miközben nem mondjáék meg, lelki realitás szintjén azt hogyan kéne csinálni. Az evolúciós nézőpont nem helyettesíti a társadalmi-etikai-lélektani szinteken történő magyarázatot, ez egy nézőpont. Nem idegenebb az Élettől, mint a szubjektív élmény szintje, csupán elvontabb elemzési szint. De ugyanannyira jogosult. Amikor valamit nagyon nem értünk, mindig érdemes egy-két szinttel feljebb lépnünk, mert ami közelről érthetetlen, távolabbról törvényszerű lehet.
Új hozzászólás