Igaza van a rendezőnek: tényleg a táj a főtémája a filmnek, és ebben a kozmikus környezetben tűnik fel az ember, ez a kis furcsa állatka, aki izeg-mozog, tesz-vesz, él-hal, akár a mi emberi nézőpontunkból mondjuk egy csapat hangya. Fliegauf Benedek optikája nagyon hasonlít az enyémhez, ezért a Tejút mostantól az egyik kedvenc magyar filmem. Majdnem ugyanaz a figyelem, feszült nézés jelenik meg a vásznon, mint ami legtöbbször a sajátom. Egy kitartó, méla, statikus kameraszem, amely egyetlen képbe sűríti a látott környezetet és a benne mozgó élőlényeket.
Forrás:
vpress.hu
Feltöltő: novicsjanos
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás