A közmédiában is nagy jelentősége van az átláthatóságnak és az integritásnak – mondta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója hétfőn Budapesten, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) konferenciáján. Az ÁSZ újjáalakulásának 25. évfordulója alkalmából, Transzparencia és integritás a közszférában címmel rendezett nemzetközi tanácskozáson Szabó László Zsolt kiemelte: fontos célja a közmédiának az adófizetői pénzek felelős felhasználása, a felelős erőforrás-gazdálkodás, az átlátható működés, a köztájékoztatási kötelezettségnek való megfelelés, valamint a társadalmi együttélési normák betartása és betartatása.
Közölte: a közszolgálati média működését alapvetően a médiatörvény határozza meg, és ebben központi szerepet kap az átláthatóság és az integritás. Ez a jogszabály kötelezettségeket állapít meg a közmédia számára, rendelkezik az intézmények egymáshoz való viszonyáról, a kinevezésekről, a közzétételi kötelezettségekről, továbbá a közszolgálati média elvei között említi a függetlenséget, az elszámoltathatóságot és a társadalmi felügyeletet – ismertette.
Az MTVA vezérigazgatója az átláthatósággal kapcsolatban arról beszélt, hogy az éves költségvetésüket az Országgyűlés hagyja jóvá, a Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt a médiaszolgáltatásokra szánt forrásokról, egyes nagy beruházások és beszerzések döntési folyamatában a felügyelőbizottság és a Médiatanács is részt vesz, a gazdálkodási adatok, szerződések megismerhetők, az MTVA és a médiaszolgáltatók pedig éves beszámolókat készítenek. Szabó László Zsolt megjegyezte: évente 300-500 közérdekű adatigénylés és 10 ezer újságírói kérdés érkezik a közmédia működésével kapcsolatban.
Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorhelyettese előadásában azt hangsúlyozta, hogy átfogó, új közszolgálati kultúra kialakítása, közszolgálati értékváltás van folyamatban Magyarországon, ennek az ÁSZ az egyik kulcsszereplője, és az NKE is részt vesz ebben a folyamatban. Úgy vélte, szükség van az új értékrend kialakítására az állami szférában, a közszolgálatban, mert 2010 előtt politikai válság, egyre mélyülő gazdasági válság, több állami intézménnyel kapcsolatban bizalmi válság, valamint a korrupció elharapózása volt jellemző. A kormányzás értékrendje, elvei jutottak válságba – tette hozzá. Elmondta: a 2010-es politikai váltással a közszolgálati, kormányzási kultúra és filozófia megváltozott. E folyamat mérföldkövét jelentette az új alaptörvény elfogadása, amely a jó állam stratégiai alapjait rögzítette – közölte a rektorhelyettes. Kiemelte: a fő cél az egységesebb közszolgálat kialakítása, mert egyre összetettebb problémák merülnek fel, amelyek kezeléséhez átfogó megközelítésre van szükség.
Pulay Gyula, az ÁSZ felügyeleti vezetője egy az integritással, vagyis a korrupcióval szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos programról számolt be, amelynek keretében a korrupciós kockázatokat és a meglévő kontrollmechanizmusok szintjét mérik fel a közintézményekben. A program tanulságai között említette, hogy a korrupció elleni küzdelem eredményes eszköze a szervezeti integritás erősítése, ebből a szempontból a környezet és a vezetők személyes elköteleződésének nagy szerepe van, továbbá fontos az is, hogy az integritást erősíti az alkotmányos szervek közötti együttműködés.
Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs osztályvezetője kifejtette: 2010-ben váltás történt a szervezet kommunikációs stratégiájában, a cél a gyors, friss, torzítatlan és hiteles információk közvetítése. Fontosnak tekintik, hogy a kommunikációs stratégia középpontjában az ÁSZ társadalmi hasznossága álljon. Emellett az ellenőrzési tevékenységük és a megállapításaik bemutatása mellett folyamatosan tájékoztatnak a saját működésükről is – magyarázta.
A többit - kedves gyerekek - megtudhatjátok a Magyar népmesékből, valamint a mese-ügyi államtitkártól !