Nem jár kártérítés az utasoknak a BKV-sztrájk miatt

Háromnapos sztrájkba kezdenek április 18-án a BKV dolgozói. A háromnapos munkabeszüntetés április 24-én akár ötnapossal folytatódhat.

„Ha a BKV leáll, s tumultuózus jelenetek alakulnak ki, azzal a dolgozók éppen a céljukat érik el: legyen nagy balhé, és akkor a munkáltató, illetve a politikusok a követeléseiket talán komolyan veszik.”

- írja a Magyar Ügyvéd blog.

Felvetődik a kérdés, hogy a pórul járt utasok számíthatnak-e kártérítésre, ha elkésnek a munkahelyükről, esetleg lemaradnak valamilyen fontos üzleti tárgyalásról, mert nem jött időben a busz.

A szakmai portál azt írja: ha jogszerű a munkabeszüntetés, a cég és az utasok is maguk viselik a következményeket. Kártérítésre tehát senki ne számítson.

A sztrájk értelme éppen az, hogy a munkavállalók a gazdasági és szociális érdekeik érvényesítése érdekében a munkáltatónak – beleértve az ő üzleti partnereit is – legálisan kárt vagy legalábbis kellemetlenséget okozzanak. A mindenkori szabályozáson múlik, hogy ez a lehető legkisebb legyen, de kellő súlyú ahhoz, hogy a munkabeszüntetés, mint a dolgozók legerősebb érdekérvényesítő eszköze elérhesse a célját.

A sztrájktörvény egyébként nem szabályozza a kártérítési felelősség kérdését, csupán annyit tartalmaz, hogy a „sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének”. Ebben az esetben a szervező, illetve a munkavállaló felelőssége szóba sem jöhet.

Igaz, hogy kár érheti az utasokat, de a polgári törvénykönyv (Ptk.) általános jelleggel kimondja: a „károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt jogszabály által megengedett magatartással okozta”. A sztrájkolókat már csak ezért sem lehet perelni.

Ugyanakkor mentesül a felelősség alól a cég is, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést – és a jegy vagy bérlet megvásárlása, tehát a szolgáltatás igénybevétele kétségkívül szerződéskötésnek minősül – ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Egy sztrájk esetén hivatkozhatnak erre, hiszen a munkabeszüntetés a BKV ellenőrzési körén kívül esik, nem látható előre, és nem várható el, hogy a társaság a körülményt elkerülje, vagyis emelje a fizetéseket. – írja a portál.