Az adócsökkentést a magyar kormány megvédi nemcsak Brüsszellel, hanem az osztrák kancellárral szemben is – közölte a külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-vel.
Szijjártó Péter arra reagált, hogy Christian Kern osztrák kancellár az ORF osztrák rádió reggeli műsorában azt mondta, több európai politikai irányzat célja az EU gyengítése, ahogy a magyar miniszterelnöknek is, aki nem érdekelt egy jól működő Európában.
Meglátása szerint ezért van szükség egy működő német-francia tengelyre és vezetésre formális és informális szinten is. "Kaczynski és Orbán olyan nem jó irányba mutató tendenciákat erősítenek, ami nem jelenthet jó jövőt az EU-nak" – vélte. Az osztrák kancellár kiemelte: Magyarország az EU-ban nettó haszonélvező, hétmilliárd eurót kap, és ezzel a pénzzel aztán csökkenti a vállalatok adóit.
Az osztrák cégek átvándorolhatnak Magyarországra, és ezt Ausztria még finanszírozza is az EU nettó befizetőjeként – mondta.
Szijjártó Péter mindezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország érdeke, hogy az Európai Unió erős és versenyképes legyen, jelenleg azonban nem ez a helyzet. Az EU folyamatosan veszít versenyképességéből, a világgazdaság többi szereplője rendre megelőz minket – magyarázta.
Úgy vélte, változtatni kell, mert "az eddigi brüsszeli politika alkalmatlanságát mindenki láthatja". Azok a politikusok, akik tagadják a változtatások szükségességét, súlyosan gyengítik az Európai Uniót, és ilyen politikus Christian Kern is – közölte.
A külügyminiszter kitért arra, hogy az osztrák kancellár – Brüsszelhez hasonlóan – a magyar adócsökkentést is támadja. "Magyarországon az adócsökkentést a magyar emberek megfeszített és eredményes munkája tette lehetővé, amihez az osztrák kancellárnak semmi köze nincsen" – fogalmazott.
Szijjártó Péter kiemelte: az uniós források nem adományok, hanem szerződések alapján járnak Magyarországnak cserébe azért, hogy sok nyugat-európai, köztük osztrák vállalat nagyon komoly profitra tett szert Magyarországon.
(MTI)
34 hozzászólásarrow_drop_down_circle
a mostani szisztémával el lehet menni még körülbelül 30 évig.”
A választási prospektusban ez olvasható: “a Fidesz megőrzi a nyugdíjak értékét és megvédi a nyugdíjpénztárakat”.
Kósa Lajos: (2010. október 10). “Rosszul működik a magánnyugdíjpénztár rendszer, a működési költsége duplája az államinak.”
2010. december 14-én a parlament elfogadta az új nyugdíjtörvényt, mely visszaléptette a magánnyugdíj-pénztári tagokat az állami rendszerbe, ezzel együtt a költségvetési egyenlegbe olvasztotta a megtakarításokat. Alig fél év alatt végbement a pálfordulás.
Orbán Viktor (2010. május 11.) “Az új kormány megalakulása után két héten belül érzékelhető javulás a közbiztonságban.”
2011. január 1. és június 30. között a regisztrált bűncselekmények száma 207 942, míg a 2010. év azonos időszakában 207 245 volt, tehát az új kormány megalakulása után nőtt a bűncselekmények száma, mely a közbiztonság javulását cáfolja.
Orbán Viktor (2010. szeptember 29., Az Este) “Ha úgy látjuk, hogy a költségvetésben szereplő 3,8 százalékos hiány nem tartható, akkor lépéseket fogunk tenni, de ez nem lesz az emberek számára megszorítás.”
Orbán Viktor (2011. január 14.) “Természetesen a kiadásokat csökkenteni kell. Bizonyos területeken a bevételeket növelni kell. De ez nem megszorítás.”
Matolcsy György (2011. szeptember 16.) “Mindannyian tudjuk, hogy az adóemelések az eltitkolt jövedelmekre vonatkoznak, tehát ez nem megszorítás.”
Ezt egy 750 milliárd forintos kiigazítási csomag bejelntésekor mondta, mely adó- és járulékemelést is tartalmazott, melyek nem csak az eltitkolt jövedelmekre vonatkoznak, tehát megszorítás. A kormány emellett pénzt vont ki az oktatásból, különadót, bankadót és chips-adót vetett ki. Mivel az érdemi bevételnövelést csak a magyar emberek és vállalatok jövedelmeinek lenyúlásával lehet elérni, így a bevételnövelés automatikusan megszorítást is jelent.
Orbán Viktor (2010. október 18.) “Mindenki jobban jár, mert az elmúlt húsz év legalacsonyabb jövedelemadóját vezetjük be.”
Lázár János “A rendszerváltozás óta először, a második Orbán-kabinet nem azoktól vett el pénzt, akiknek nincs, hanem azoktól, akinek tele van a zsebe.”
Az új adórendszerrel a magyar munkavállalók 40%-ának a bére veszített az értékéből még akkor is, ha 5%-os bruttó fizetésnövekedést feltételeztünk. Ezt azt jelenti, hogy kb. 1,5 millió ember járt rosszabbul. A legjobban kereső 700 ezer ember járt jobban. Tehát igaztalan az az állítás is, hogy “mindenki jobban járt”, és az is, hogy az állam a gazdagoktól vette volna el a pénzt.
Orbán Viktor (2010. december) “Az elmúlt esztendőben […] először Európában mi vezettük be a bankadót.”
A parlament 2004 novemberében fogadta el a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójáról szóló törvényjavaslatot, amely 2005. január 1-jén lépett hatályba, és a Fidesz az akkori ellenzékben nyíltan támadta. Nem ők vezették be először a bankadót.
Orbán Viktor (2011. január 18., Bild újság) “A gazdaságunkba vetett bizalom továbbra is igen nagy. Ennek oka nem utolsósorban az új flat tax szabályozás: mindenkire vonatkozó 16 százalékos jövedelemadó, 10-19 százalékos társasági adó. Emiatt sokan irigyelnek minket Európában, valóságos befektetési hullámmal nézünk szembe.”
A hibás kormányzati kommunikáció következtében (államcsődöt kiáltottak) 2010 nyarára Magyarország csődkockázata megugrott, a CDS felára a kétszeresére nőtt, és bekerült a befektetésre legkevésbé ajánlott tíz ország közé a világon. 2011 októberében pedig a világ kilencedik legnagyobb csődkockázatú ország lettünk, ami a befektetőket elriasztja, nem hogy vonzza.
Orbán Viktor (Országértékelő beszéd, 2011. február 14.) “A médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen. A támadást visszavertük. […] Magyarország nem fogad el utasításokat az EU központjától.”
2011. március 7-én Neelie Kroes uniós biztos felügyeletében több ponton módosította...
a médiatörvényt.
Orbán Viktor (2011. március) “A parlamenti pártok képviselőivel egyeztetve teljes nemzeti egység alakult ki arról, hogy Magyarország ne mondjon le a független adópolitikáról, gazdaságpolitikájának középpontjában ugyanis az áll, hogy Közép-Európa, majd egész Európa legversenyképesebb adórendszerét építse fel.”
Mind az LMP, mind az MSZP azt állította, csak egy tájékoztatás hangozott el a kormány álláspontjáról, amelyet előzetesen nem egyeztettek a két párttal.
Szijjártó Péter (2011. március 10.) “A tandíj a Gyurcsány-korszakkal együtt megbukott. A szociális népszavazáson az emberek úgy döntöttek, hogy ne legyen tandíj a magyar felsőoktatási intézményekben, ez a célkitűzésünk, s az álláspontunk továbbra sem változott.”
Pokorni Zoltán (2011. március 14.) “Nem tervezi a kormány tandíj bevezetését a felsőoktatásban.”
Réthelyi Miklós (2011. március 17.) “A kormány sem tandíjat, sem képzési hozzájárulást nem tervez bevezetni a felsőoktatásban.”
A kormány az államilag finanszírozott helyek számát 53 ezerről 23 ezerre csökkenti. A közgazdasági, természettudományos és jogi képzéseknél megszűnik az államilag finanszírozott képzés – legalábbis ezt tartalmazza a legújabb felsőoktatási törvénytervezet.
Orbán Viktor (2006. október 24.) “Nem hazudtam soha az embereknek, mert egy politikus számára ez jelenti az egyetlen alapot ahhoz, hogy a közéletben maradhasson. A választók, illetve a közvélemény félrevezetése olyan dolog, amit soha nem lehet elfelejteni.”
Orbán Viktor (2008. június 26.) “Arra a kérdésre, hogy hányszor lehet ugyanazzal a hazugsággal megvezetni egy országot, a politikatudomány nem ismeri a választ. A Fidesz ragaszkodik az egyenes beszédhez.”
Orbán Viktor még abban is hazudott, hogy nem hazudott. Talány csak ennyivel gerinctelenebb Gyurcsánynál.
Oszt' jó napot! ( gecik!)
Felforgatom a netet, de ezt sehol nem találom!
Egyszerűbben: hazudnak, mint szoktak, "úgyse néznek utána" alapon!
Új hozzászólás