Donáth György szobra kapcsán került szóba a holokauszt egy Schmidt Máriáék által tartott rendezvényén, ekkor oktatott L. Simon László egy nagyot.
Schmidt Mária nem engedte el Donáth György szobrának felállítását
Újra felállíttatná Donáth György szobrát Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója erről csütörtökön az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által szervezett Emlékhelyek, emlékművek, köztéri alkotások – újraírt narratívák az emlékezetpolitikában című budapesti rendezvényen beszélt.
A történész tűrhetetlennek nevezte, hogy Donáth Györgyöt halálra ítélése, kivégzése után még a holtában is meggyalázták azzal, hogy "egy maroknyian" ellehetetlenítették az emlékállítást.
Schmidt Mária ezzel arra utalt, hogy Donáth György néhai országgyűlési képviselő, 1938-tól az Imrédy Béla által indított Magyar Élet Mozgalom egyik vezetője IX. kerületbe szánt szobrának avatását tiltakozók megakadályozták 2016 februárjában. Arra hivatkoztak, hogy az 1947-ben koncepciós perben halálra ítélt politikus korábban támogatta a zsidótörvényeket, szervezte a fajvédő mozgalmat.
A Terror Háza vezetője kiemelte, Magyarországnak el kell engednie azt a narratívát, amely mindent a második világháború elvesztéséhez köt és csak a győzteseknek ad legitimációkat.
Schmidt Mária úgy fogalmazott, hogy a magyaroknak öntudatosabban kellene viselkedniük, határozottan ki kellene állniuk saját értékrendjük mellett. "Nincs miért szégyenkezni, hatalmas teljesítmény áll mögöttünk, amit vállalni kell mindenfajta hibájával" – mondta.
Bayer a magyar megmaradásnak emeltetne szobrot
Bayer Zsolt publicista arról beszélt, hogy legszívesebben annak a "magyar megmaradásnak" emelne emlékművet, amely bemutatná a nemzet 1100 éves "sikersztoriját". A szobroknak, emlékműveknek önmagukon messze túlmutató szimbolikájuk és politikai töltetük van – fejtette ki. Hozzátette: bár látszólag a mai világban a társadalom nem érdeklődik túlságosan a köztéri alkotásuk iránt, egy-egy emlékmű állítását mégis szinte mindig élénk tiltakozás kíséri.
Bayer Zsolt megjegyezte, a mai napig haragszik, amiért nem állították fel Hóman Bálint szobrát. Ha Lukács Györgynek lehet, akkor Hómannak miért nem? – kérdezte, hozzáfűzve: "miért mindig nekünk nem jár megbocsátás?".
L. Simon: a baloldal ne feledje a holokausztot, mielőtt összeborul a Jobbikkal
L. Simon László, a Fidesz országgyűlési képviselője utóbbiról szólva azt mondta, a Hóman-szobor szándéka nem jelentette azt, hogy bármilyen módon a fasiszta diktatúrának akarnak emléket állítani. A kormánypárti politikus határozottan visszautasította, hogy eltérően értékelnék a holokausztot, amely szerinte kétség kívül a magyar történelem szégyenfoltja.
Fotó: wikipedia CC BY-SA 4.0/Elekes Andor
Ezt a baloldal se felejtse el, mielőtt "összeborulna" azzal a Jobbikkal, amely meggyalázta a magyar holokauszt áldozataira emlékező Duna-parti cipőket – fogalmazott.
A "liberális értelmiség" mindenhol arra törekszik, hogy a katonai hadviselés, a "férfi hősiességhez" való viszony ne legyen meghatározó a köztéri alkotásokban – tette hozzá elítélően a fideszes politikus.
(MTI)
(Címlapi kép: wikipedia CC BY-SA 4.0/Elekes Andor)
15 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Hol vetted ezen irodalmi gyöngyszemet? Vennék vagy tizet, hogy a ház minden helységének dísze lehessen. A wc-kbe, külön figyelmesség okán, kettőt-kettőt helyeznék. Természetesen főhelyen lenne mindenhol.
A neten találtam "L.Simon László versei" keresés alatt!
megmarad a szétbaszott zsidó kurvák seggénél és mai napig azokról készít gipszlenyomatokat.
kolozsvaros.com/wp-content/uploads/2016/02/lsimon.png
Milyen vagyonnyilatkozat?
A politikai magasságokba emelkedő költő verse 2002-ben jelent meg a PRAE irodalmi folyóirat portálján. Ugyanitt L. Simon László több verse is elérhető. Mi most csak a már idézett verset schmitteljük ide. Ja, még annyit előljáróban: nem csak a szétbaszott zsidó kurvák seggéről szóló rész érdekes (a hosszú vers kb. kétharmadánál járva, milyen aktuális arány…), hanem az utolsó sor is: “már a szar szagát sem érzem”. Ez kifejezetten előnyös, ha valaki politikusnak áll…
A Holokauszt és a zsidó törvények megszavazása nem a második világháború része volt. A háborúknak nem velejárói ezek a ténykedések.
Új hozzászólás