Londoni pénzügyi elemzők szerint a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon a gyors bérnövekedés jórészt azért nem szűrődött még át a fogyasztói árakba, mert a vállalatok saját nyereségrátájuk terhére egyelőre "lenyelik" a bérköltség oldaláról jelentkező mind erősebb áremelési nyomást, de ez nem folytatódhat a végtelenségig.
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
A derék napi.hu Londoni pénzügyi elemzőket idéz a közép-(kelet)-európai EU-gazdaságokkal kapcsolatban
Beszámol róla, hogy „ Capital Economics közgazdászai csütörtökön ismertetett tanulmányukban kimutatják, hogy Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban a bérnövekedés és a termelékenység növekedésének üteme közötti átlagos különbség mára elérte az 5 százalékpontot, és ez az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség emelkedését jelenti ”.
Majd kijelenti, hogy „Ennek felhajtóerőt kellett volna gyakorolnia az inflációra, ám ez nem történt meg: a maginflációs ráta mindhárom gazdaságban a helyi jegybankok célszintje alatt jár, ”!
Aztán úgy vélekednek, hogy: „a helyi vállalati szektorok nyereségrátájuk csökkenése árán egyelőre nem érvényesítik áremelés formájában a növekvő bérköltségeket.”.
Pedig valójában a dolog sokkal egyszerűbb: a derék illetékes elvtársak manipulálják az adatokat! =)) Igen a hivatalos inflációs adatok köszönő viszonyban sincsenek a tényleges drágulással!
Nekünk még azt tanitották, hogy egy index nem index, mert összefüggéseiben kell vizsgálni az adott témát.
Itt is felmerül a kérdés, hogy több vásárló kevesebbet, vagy kevesebb vásárló többet vásárolt, Mennyi volt ebből az áremelés ( amiről csak a háttérben számol be a KSH).
Egy Érték - Ár - Volumen index számítás valós képet adna. Ja, ez ortodox statisztika!