A strasbourgi plenáris ülésen a képviselők közül 448-an szavaztak igennel, így meglett az abszolút többség.
Megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést szerdán az Európai Parlament (EP).
A plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.
A jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) volt szükség. A tartózkodás nem számított leadott szavazatnak.
Szükség volt a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatására is, és sajtóhírek szerint a belga, a finn, a görög, a holland, a lengyel, a luxemburgi, az osztrák, a portugál és a svéd tagpártok képviselői is igennel szavazhattak.
A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított és az EP illetékes szakbizottságában korábban már nagy többséggel jóváhagyott dokumentum szerint
Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.
Judith Sargentini, a zöld párti frakció holland képviselője felszólal az Európai Parlament vitáján 2018. szeptember 11-én. Balra Orbán Viktor miniszterelnök, mögötte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
A magyar jogállamiság ügye a szavazás nyomán az uniós tagországok kormányainak tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az Európai Unió alapértékei.
A szövegben számos aggályosnak ítélt kérdést felsoroltak az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval kapcsolatban, ahogy a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságával, a kisebbségek és a menedékkérők jogaival, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is.
A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.
A Sargentini-jelentés elfogadása még csak az első lépés egy hosszú eljárásban, és egyáltalán nem azt jelenti, hogy bármilyen szankciókra kellene számítani
- írja a Zoom.hu.
Ezzel az Európai Parlament képviselői csak javaslatot tettek az Európai Tanácsnak, hogy foglalkozzon a magyarországi helyzettel.
Az Európai Parlament szerepe most befejeződött az eljárásban. Innentől a nemzeti kormányok uniós törvényhozó testülete, a Tanács felelős az ügyért
- írja az Index.
A Tanácson belül valószínűleg a tagállamok Európa-ügyi miniszterei elé kerül a kérdés, akik dönteni fognak róla, hogy milyen formában foglalkoznak vele.
Ilyen még a Szovjet-Unióban sem volt...