Az első világháború magyar hőseinek emlékművét avatták fel a nagy háború befejezésének 100. évfordulóján, vasárnap Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

Világháborús centenárium – Az első világháború magyar hőseinek avattak emlékművet Budapesten

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója és Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) honvédelmi ügyekért felelős államtitkára átvágja a nemzeti színű szalagot a Nagy Háború befejezésének 100. évfordulója alkalmából az első világháború magyar hőseinek emlékére állított emlékmű avatóünnepségén a Fiumei úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen 2018. november 11-én, az első világháborút lezáró tűzszünet aláírásának 100. évfordulóján. Fotó: MTI/Mónus Márton

Mint azt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ünnepségen hangsúlyozta:

Magyarország történelmében egyetlenegy háborúban sem hunyt el annyi katona, mint az első világháborúban.

Az akkori Magyarország területéről 3,8 millió embert soroztak be, 661 ezren haltak hősi halált, 743 ezren sebesültek meg és 734 ezren estek hadifogságba – ismertette a politikus.

Kiemelte, hogy évszázados hiányt pótolnak az emlékhely megvalósításával, mert az első világháború katonahőseinek nem volt emlékműve a fővárosban. Ugyanis a kommunista időkben minden emlékhelyet megsemmisítettek Budapesten – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a nemzet hősként tekint mindazokra, akik a szülőföldjükért harcoltak és a legnagyobb áldozatot hozva életüket áldozták a hazáért.

Az emlékhely hiánya annál is inkább fájdalmas volt, mert az első világháború hadi eseményei teljes egészében a trianoni határokon túl történtek, így a hozzátartozók azokat a helyeket sem kereshették fel, ahol a szeretteik elestek

- mondta.

Egyben az emlékmű avatása az alaptörvényben megfogalmazott céloknak is megfelel, vagyis a náci, majd a kommunista megszállás alatt megszakadt magyar történelmi folytonosság helyreállításának – emlékeztetett.

Úgy vélekedett:

az első világháborúban birodalomépítő erők csaptak össze, és egy szabad magyar nemzet soha nem állt volna csatasorba.

Ez azt is jelenti – folytatta –, hogy ha a békét keressük, a szabad nemzetek mellett kell kiállnunk, mert a tragédiához vezető útra mindig a birodalomépítő erők sodorják a világot.

Ezért nekünk száz évvel később is az a feladatunk, hogy őrizzük a nemzetek szabadságát, mert a szabad nemzetek a béke zálogai – mondta Rétvári Bence.

Szabó István, a honvédelmi tárca államtitkára arról szólt, hogy a hősökre olyan katonákként kell emlékeznünk, akik szülőföldjük védelmében, hazájukért áldozták életüket.

Annál is inkább, mert talán Magyarország volt az egyetlen a 30 hadviselő állam közül, amely nem emlékezett meg méltóan a hőseiről, és a kommunista évtizedekben még a rájuk vonatkozó dokumentumokat is eltüntették.

A mai naptól viszont az emlékmű méltó helyen és módon hirdeti a dicsőségüket – mondta az államtitkár.

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója felidézte, hogy az első ideiglenes hősi emlékművet már 1914 novemberében, a háború ötödik hónapjában felavatták a sírkertben, majd még a háború alatt a Rákoskeresztúri új köztemetőben egy állandónak szánt gúlát is állítottak, ám az emlékhelyeket később lerombolták.

Most végre méltó kegyeleti helyen emlékezhetnek a hősi halált halt katonákra a felmenőik – mondta a főigazgató.

Világháborús centenárium – Az első világháború magyar hőseinek avattak emlékművet Budapesten

Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök és Berta Tibor ezredes, a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke megáldja a Nagy Háború befejezésének 100. évfordulója alkalmából az első világháború magyar hőseinek emlékére állított emlékművet az avatóünnepségen a Fiumei úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen 2018. november 11-én, az első világháborút lezáró tűzszünet aláírásának 100. évfordulóján. Fotó: MTI/Mónus Márton

Az emlékmű – amelyet Zsigmond Attila tervezett – egy gúlát, illetve piramist formáz.

A belsejében 177 alakulat neve és 154 csatahelyszín megnevezése olvasható, valamint az áldozatok emlékezetére egy örökmécses is helyet kapott benne.

Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták az emlékművet.

Forrás: MTI

8 hozzászólásarrow_drop_down_circle

solidedge
"az első világháborúban birodalomépítő erők csaptak össze, és egy szabad magyar nemzet soha nem állt volna csatasorba" A második világháborúban birodalomépítő erők mellett harcolunk és szabadok voltunk. Rétvári mondott megint egy baromságot, olyan Fideszeset.
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
desiro
bence sem ismeri a történelmet, csak a gazi utasításait látja el..
Shikari
Ideje lenne a II. Világháborúban szolgált és elesett, vagy meghurcolt magyar katonákra is emlékezni! A Népbíróságok vérbíráit már többször felülbírálták és sok katonát rehabilitáltak!
magyarbakancs
Ez a Talpig Magyar veretes kormányunk kinek olyan fontos az elődök tettei.
Miért nem rendeltek el egy perces gyász szünetet 2018,11,11, 11 óra 11 perckor.
Mert akkor fejeződöttbe száz éve az első világháború.Fontos a hősök emlékezése nem ?Vagy csak papirón ?
durbincs
@magyarbakancs: látni a betűvetés-fonás nincs a vérébe,de a vetőmag meg hullik a szájából?
Ploesti-bánya tahó ? igaz babacsuka ? mert hát az is maga ? S Csak Átlátszó Süvegcukor ...
/S Csak Átlátszó Süvegcukor..ez most a másiknak / azt nehogy má még az 50IQ-ja ide fagyjon
maga fogyatékkal élő ?
Willissa
Szeretnéd megtalálni egy nő egy éjszakát? Üdvözöljük = = > www.3xDate.top...
Edmond Dantes
Sem ennek,sem a második világháborúnak nem hősei,hanem csak áldozatai,ártatlan áldozatai voltak.Ezek nem honvédő háborúk voltak,hanem agresszív, támadó háborúskodásra kényszerítették idegen földön a szerencsétlen fiatal magyar bakákat,akik fiuk,apák,barátok voltak,kedvesei valakiknek.Azt hiszik,azzal,hogy most (a Kossuth rádióban négy éve naponta) hamis pátosszal hősökké teszik őket,azokat is felmentik,akik kizavarták őket a harctérre.Ők áldozatok,ártatlan,kiszolgáltatott áldozatok,sőt a családjaik is azok,de ezek a képmutató alakok még az áldozat szót sem merik kiejteni a hazug szájukon.Koszorúznak,imát mondanak,felszentelnek,szónokolnak majd visszamennek a pártházba és a mai fiatalembereket kényszerítik idegen földre,most fegyver nélkül.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

Ingyenes hírlevél