Orbán trianoni megemlékezésről üzent a szomszédos országoknak

Együtt akarunk működni a szomszédainkkal, és aki velünk együttműködik, az jól is jár – fejtette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Sátoraljaújhelyen, a nemzeti összetartozás napján rendezett ünnepségen.

Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségen Sátoraljaújhelyen, Rákóczi Tábor és Rendezvényközpontban 2019. június 4-én. MTI/Máthé Zoltán

A miniszterelnök elmondta, kilencvenkilenc évvel Trianon után

"mi, magyarok bátran kihúzhatjuk magunkat: megmaradtunk!".

"Itt vagyunk Európa közepén a szétszakítottság, a háborúk és a diktatúrák ellenére is" – mondta a kormányfő a Rákóczi Szövetség tulajdonában lévő Rákóczi Tábor és Rendezvényközpontban.

Orbán Viktor hangsúlyozta, a magyarok nemcsak túlélték ezt az időszakot, de ma a Kárpát-medence legnépesebb nemzetét alkotják.

Arról is beszélt, hogy "gazdasági, kulturális és katonai erőnk napról napra látványosan gyarapodik. Ideje, hogy használjuk. A kérdés csak az, hogy mire". Kormánya válasza az – mondta –, hogy ezt az erőt a közép-európai népek összefogása érdekében kell felhasználni.

"A száz év magyar magány véget ért (...), és ma már mérföldekre vagyunk attól, ahonnan a Szovjetunióból kiszabadulva 30 éve elindultunk"

- hangsúlyozta.

Felidézte továbbá: kilenc éve született döntés arról, hogy a magyar nemzet történelmének legsötétebb napja ne csak lesújtson, hanem erőt is adjon, "egymáshoz is emeljen minket".

Trianonról úgy fogalmazott: ami igazságtalan volt valaha, az is marad az idők végezetéig, mert az idő a sebeket gyógyítja, de "az amputációt nem". Az azóta eltelt idő semmit nem változtatott azon a tényen – folytatta –, hogy ami 99 éve történt, az nem tárgyalás volt, hanem diktátum, büntetés a háború elvesztéséért.

A döntés mögött a győzteseknek semmiféle erkölcsi fölényük nem volt, csak erőfölényük, olyan emberek millióit büntették meg, akik mentek, mert a hazájuk szólította őket, és nem tehettek róla, hogy egy olyan háborúban kellett harcolniuk, amelynek nem volt jó, igazságos oldala

- mondta a kormányfő, hozzáfűzve: a győztesek felsőbbrendű, egész nemzeteket büntető döntései nem a szabadság, nem a béke, hanem újabb ellenségeskedés, a diktatúrák és a későbbi háborúk magvait vetették el Európában.

"Egymás után értek minket a nemzetiszocializmus, majd a kommunizmus ökölcsapásai, amelyekhez a talajt a békediktátumok készítették elő" – fogalmazott, megjegyezve azt is, hogy a második világháború után egész Közép-Európát "odadobták" a Szovjetuniónak és a kommunista világrendnek.

A táborban összegyűlt fiataloknak Orbán Viktor azt mondta:

"bárhonnan is érkeztetek, Magyarországon itthon vagytok, Magyarország a ti otthonotok is".

"Bennünket, akik itt vagyunk, összekapcsol, hogy közös örökösei vagyunk a magyarok világraszóló teljesítményének" – tette hozzá.

A kormányfő II. Rákóczi Ferencet is méltatta, kiemelve, máig kötelez az a parancsolat, amely úgy szól: "Isten segedelmében bízva harcolni és dolgozni egy szabad és magyar hazáért".

"Együtt újra nagyok, erősek, sikeresek és győztesek leszünk!" – zárta szavait a miniszterelnök.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntőjében – a Kárpát-medencéből és szerte a nagyvilágból érkezett mintegy ezer fiatal előtt – azt mondta: céljuk újjáépíteni, újjászőni a magyarság kapcsolatait, a szövetség a magyar nemzetpolitika építőköve.

Munkásságukat ismertetve megemlítette, hogy a Rákóczi Szövetség pályázata segítségével 2500 fiatal vehetett részt Ferenc pápa múlt heti csíksomlyói szentmiséjén.

Most pedig "itt, Rákóczi földjén ünnepeljük az összetartozást" – hangozatta a nemzeti összetartozás napjának sátoraljaújhelyi ünnepségéről szólva Csáky Csongor.