Nem tett vallomást a meggyanúsított hajóskapitány

Folytatólagos kihallgatásai során továbbra sem tett feltáró jellegű vallomást a múlt heti dunai hajóbaleset körülményeiről a meggyanúsított hajóskapitány – közölte Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szombat reggel.

A meggyanúsított hajóskapitány továbbra sem tett feltáró jellegű vallomást a múlt hét szerdai szerencsétlenség körülményeiről. A szállodahajó ukrán állampolgárságú hajóskapitányát halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlanságból elkövetett vízi közlekedés veszélyeztetése vétségének elkövetése miatt hallgatták ki gyanúsítottként és tartóztatták le.

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet.

Hét utast sikerült kimenteni. Mostanáig tizenkilenc holttest került elő, kilenc embert még keresnek, köztük egy magyart.

A BRFK részletekbe menő közleménye szerint a mentéssel párhuzamosan a nyomozók megszondáztatták a szállodahajó 64 éves kapitányát. Meghallgatták a szállodahajó személyzetét és minden utasát. Egyebek mellett lefoglalták a hajóvezető telekommunikációs eszközeit, a szállodahajó szerverét, a radarképernyő és a teljes rádióforgalmazás adatállományát rögzítő adathordozókat, valamennyi AIS adatot.

A rendőrök a balesettel összefüggésben 230 embert kérdeztek ki, további 66 embert tanúként. A magyarul nem beszélő tanúk és a gyanúsított esetében hat tolmács közreműködésével történt kihallgatások jegyzőkönyveinek leirata meghaladja az ötszáz, az ügy teljes iratanyaga pedig az ezer oldalt – olvasható a közleményben.

A BRFK a magyar büntetőeljárásjog szabályai szerint folytatja a baleset körülményeinek vizsgálatát. A közleményben felidézik, hogy a balesetről május 29-én 21 óra 15 perckor történt az első állampolgári bejelentés a rendőrségre. Az első bűnügyi egység a bejelentéstől számított 14 percen belül érkezett a helyszínre (az első vizirendőr gyakorlatilag az állampolgári bejelentéssel megegyező időpontban bekapcsolódott a személyek mentésébe, felkutatásába).

Az ügy kiemelt tárgyi súlyára tekintettel Pintér Sándor belügyminiszter a hajóbaleset körülményeinek minden részletre kiterjedő, ugyanakkor gyors vizsgálata érdekében nyomozócsoport felállítását határozta meg.

Az átlagosan 12 év szakmai tapasztalattal rendelkező hatvan emberből álló nyomozócsoport a baleset óta pihenőidejét leszűkítve 6180 munkaórát teljesített.

A nyomozócsoport tagjai folyamatosan elemzik a különböző adatbázisokból származó több tízezer adatot, 16 térfigyelő kamera lefoglalt felvételeit, illetve a rendőrség felhívására az állampolgároktól származó, a rendőrségnek átadott videó- és kamerafelvételeket.

A balesetben részes szállodahajón igazságügyi hajózási, nautikai szakértő bevonásával a rendőrség szemlét tartott, kamerafelvételeket foglalt le és 4896 digitális fényképfelvételt készített. Lefoglalta a szállodahajón fellelhető valamennyi hajózási és informatikai rendszer adatállományát. A több mint nyolc órán át tartó szemlén lefoglalt informatikai adatállomány együttes mérete meghaladja a két terrabájtot – közölte a BRFK.

A nyomozók a vizsgálat teljessége érdekében felvették a kapcsolatot a Duna menti tagállamok valamennyi társhatóságával, valamint a holland rendőrséggel.

A nyomozócsoport vezetője folyamatosan egyeztet a nyomozás felügyeletét ellátó ügyészi ügyfeldolgozó csoporttal, a nyomozati cselekményeknél ügyész van jelen. A nyomozócsoport vezetőjét és vonalvezetőit Budapest rendőrfőkapitánya naponta kétszer beszámoltatja – írta a BRFK, kiemelve:

„a nyomozás eredményes befejezéséhez valamennyi személyi és tárgyi feltétel rendelkezésre áll”.

Cikk- és címlapkép: MTI/Mónus Márton

(MTI)