"Szerintem tökre veszélyben vagyunk" – Keményen nekiment a kormány gazdaságpolitikájának Zsiday Viktor

Zsiday Viktor szerint a költségvetési helyzet az évtized első éveiben legalább olyan rossz lett, mint 2006-ban, a Gyurcsány-korszak mélypontján .

Tavaly az első három negyedév adatai alapján 1363 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,1 százalékponttal rosszabbul teljesített a költségvetés, mint egy évvel korábban. A befektetési szakember szerint a Medgyessy-Gyurcsány kormányok fiskális felelőtlensége után a költségvetés az Orbán-kormányok alatt viszonylag fegyelmezett volt 2016-ig, de 2017-19-re már elveszett a korábbi óvatosság, és nőtt a hiány. Zsiday Viktor szerint az igazi ütést az elmúlt 4 év vitte be: 2020-23 között borzasztóan megugrott a deficit.

Visszajutottunk a 2006-os szintekre – sőt inkább alá

- véli a közgazdász.

A befektető szerint egyértelműen Nagy Márton a magyar gazdaságpolitika tótumfaktuma, Madár István pedig úgy véli, a kormányzat nem ura a költségvetésnek.

Azt látom az utóbbi években, a magyar politikában is, hogy el szokták mondani, mit csinálnak. Orbán Viktor is el szokta mondani, mit fog csinálni. A Nemzetgazdasági Minisztérium is elmondja, mit akar csinálni. Teljes mértékben elhiszem, hogy azt csinálják, amit mondanak. És ebből a szempontból egyértelmű, mi a kormányzati politika, s az is teljesen egyértelmű, hogy Nagy Márton irányítja a gazdaságpolitikát, ő a tótumfaktum

– mondta Zsiday Viktor, aki Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével vendégeskedett a lap Checklist című podcastjának szombati különkiadásában.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szuverenitás című konferenciáján a Várkert Bazárban 2023. november 13-án. MTI/Koszticsák Szilárd

A Citadella Alap portfóliókezelője részletezte, hogy Nagy Mártonnak az az elmélete, hogy magasnyomású gazdaságpolitikát kell folytatni, ami azt jelenti, hogy a költségvetés segítse a gazdasági szereplőket, adjunk olcsó hiteleket, pörgessük a növekedést, az infláció pedig inkább másodlagos fontosságú tényező. Zsiday szerint ez nagyon fontos változás, és egyre inkább ezen az úton megyünk, kivéve olyankor, ha valamiféle külsős sokk megállít minket és egy fél lépést hátra kell tennünk.

Madár szerint a kormányzat nem ura a költségvetésnek. Ugyanakkor kiemelte, hogy a körülmények különböznek attól a 2006-2010-es időszaktól.

Zsiday rámutatott, hogy a probléma az ilyen kitettségekkel az, hogy a sokkokat nem látjuk előre. S ha például nagy a költségvetési hiány, akkor valószínű, hogy ki kell igazítani. Ez azonban általában fékezi a gazdasági növekedést, s növeli a munkanélküliséget. Így lehet belefutni a recesszióba: elvégre válság idején kényszerülnek olyan lépésekre, amelyek növelik annak a negatív hatásait, mélyítik a recessziót. Mint Zsiday összegzett:

Szerintem tökre veszélyben vagyunk.

Rámutatott, attól, hogy esetleg a környező országokban is nagy a költségvetés hiánya, abból nem következik, hogy nem lehet egyszerre mindenkinek rossz. Azt is elmondta, szerinte a költségvetésben sok olyan tétel van, aminek kezelésével rendbe lehetne tenni a büdzsét anélkül, hogy az érdemi negatív hatással lenne a gazdasági kilátásokra. Ilyen a sport- vagy az egyházi támogatások esetleges racionalizálása is.