Több törökországi ellenzéki párt szerint csalás történhetett a vasárnapi népszavazáson, ezért a szavazatok 40-60 százalékát újra kell számolni.
Vasárnap Törökországban a köztársasági elnök jogainak kiterjesztése miatt kiírt népszavazáson a nem hivatalos eredmények szerint az igenek győztek 51,3 százalékban a nemekkel szemben.
Ez azt jelenti, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő hatalmát egyre kevesebbé korlátozhatja a török parlament.
Erős hatalmat kap Erdogan
A változtatások (ő nevezheti ki a miniszterelnököt; rendkívüli állapotot rendelhet el az országban; elnöki rendeletekkel kormányozhat; feloszlathatja a parlamentet; az ő kezében lesz a költségvetés, a többi részletről itt olvashat) 2019-től lépnek életbe, viszont Erdogan azt is bejelentette, hogy egyik első lépése a halálbüntetés visszaállítása lesz. Ha 2019-ben az összevont államfői és parlamenti választáson is rá voksolnak, Erdogan akár 2029-ig is maradhat Törökország élén.
A változtatásokat a biztonsági helyzettel indokolta, de ellenzői szerint szembemegy az Európai Unióval, valamint a tavaly nyári puccskísérlet nyomán indult tisztogatásokat akarja folytatni a kiterjesztett jogköröknek köszönhetően.
Csalás történhetett
A népszavazás után az ellenzék részéről két párt is arról beszélt, hogy választási csalás történhetett.
A legnagyobb ellenzéki párt, a CHP (Köztársasági Néppárt) be is jelentette, hogy a szavazatok 60 százalékát meg fogják támadni jogi úton, a kurdbarát HDP (Népek Demokratikus Pártja) pedig Twitteren a szavazás lezárulta után arról írt, hogy információjuk szerint a szavazatok 3-4 százalékát elcsalták, emiatt a leadott voksok kétharmadának újraszámolását kérik.
A vasárnapi népszavazás elején a választási bizottság még azt jelentette be, hogy azokat a szavazólapokat, amelyekről hiányzik a bizottsági pecsét, azokat nem fogadja el érvényesnek. A nap folyamán azonban megváltoztatták álláspontjukat: ha bizonyíthatóan nem a szavazóhelyiségen kívülről hozták, akkor a bizottság elfogadja a szavazólapokat (amelyeken az "igen" fehér alapon fekete betűkkel, míg a "nem" barna alapon szerepelt). Az ellenzék szerint már ez önmagában az egész népszavazás érvényességét megkérdőjelezi.
A külföldiek egy része is Erdoganra szavazott
A külföldről érkező szavazatok megoszlása érdekesen alakult:
- a Németországban élő törökök 63 százaléka mondott igent az elnöki rendszerre; – a hollandiaiak mintegy 70 százaléka szavazott igennel;
- Belgiumban és Ausztriában az ott élő törökök több mint 70 százaléka voksolt igennel;
- Dániában a többségük elutasította Erdogan új rendszerét;
- a Spanyolországban élő törökök több mint 80 százaléka szavazott nemmel;
- az USA-ban élő törökök 80-90 százaléka szavazott nemmel Erdogan új rendszerére.
Belföldön a nagyobb városok közül Isztambulban – ahol Erdogan polgármesterként robbant be a köztudatba – és Ankarában, a fővárosban a nemek nyertek.
A hivatalos végeredményeket 11-12 nap múlva hirdethetik ki.
(Index)
Új hozzászólás