Negatív légkört kelthet a lengyelek elleni kötelezettségszegési eljárás

A Lengyelország elleni kötelezettségszegési eljárás negatív légkört kelthet az ország és az Európai Bizottság között a lengyel külügyminiszter szerint.

Negatív légkört teremthet az Európai Bizottság (EB) és Lengyelország közötti kapcsolatokban a Varsó elleni kötelezettségszegési eljárás elindítása – jelentette ki szombaton Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter Brüsszelnek az egyik lengyel bírósági törvény miatt tett lépésére reagálva.

Brüsszel amiatt indított el kötelezettségszegési eljárást, hogy pénteken a lengyel hivatalos közlönyben megjelent az EB által kifogásolt három lengyel bírósági törvény egyike. A lengyel kormánynak egy hónapja van arra, hogy rendezze az aggodalmat keltő kérdéseket és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről.

Waszczykowski a wpolityce.pl konzervatív hírportálnak elmondta: a lengyel igazságügyi minisztérium által előkészítendő érvélés alapján fog majd reagálni a külügyi tárca az EB lépésére.

A lengyel külügyminiszter elmondta azt is: nem hiszi, hogy a Varsó ellen tavaly indított jogállamisági mechanizmus végén – melynek keretében az EB a tervezett lengyel igazságügyi reformot is kifogásolja – szankciókat vethetnének ki Lengyelországra. Orbán Viktor miniszterelnök többször megfogalmazott álláspontjára utalva kijelentette: "a magyar vezető bejelentette, hogy ezt nem engedi meg".

A büntetőintézkedések jóváhagyásához egyhangú szavazatra van szükség az EU-tagállamok kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban.

A lengyel külügyminiszter kizárta azt is, hogy az EB Lengyelország és Magyarország ellen egyszerre indíthatná el az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást.

Konrad Szymanski, az uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes a PAP hírügynökségnek nyilatkozva alaptalannak nevezte a kötelezettségszegési eljárás elindítását.

Azzal összefüggésben, hogy az EB az unió működéséről szóló szerződés nemek közötti egyenlőség elvéről szóló szabályozásával ellentétesnek nevezte azt, hogy az új bírósági törvény a férfiak esetében 65, a női bírák esetében 60 évben rögzítené a kötelező nyugdíjkorhatárt, Szymanski rámutatott: a bírák nyugdíjkorhatárát ezzel a Lengyelországban szeptembertől általánosan érvényes nyugdíjkorhoz idomítják.

Krzysztof Szczerski, a lengyel elnök kabinetfőnöke és külügyi államtitkára úgy vélte: az EB a lengyel igazságügyi reform esetében "erővel keres ürügyeket ahhoz, hogy bebizonyítsa illetékességét olyan ügyekben, amelyek egyértelműen nem tartoznak hatáskörébe". Rámutatott: sok uniós tagállamban a végrehajtó és a törvényhozó hatalom "sokkal közvetlenebb hatáskörrel rendelkezik az igazságügy ellenőrzésében", mint ahogy ezt a lengyel bírósági reform feltételezi.

Az EB szerdán gyors jogi következményeket helyezett kilátásba többek között arra az esetre, ha hatályba léptetik a bíróságok szervezetéről szóló törvényt. A jogszabály az alsóbb szintű és a fellebbviteli bíróságok működését módosítja. Megváltoztatja az adminisztratív – nem ítélethozó – hatáskörrel felruházott bírósági elnökök kinevezésének és visszahívásának eddigi gyakorlatát úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek, emellett a jövőben az egyes pereket vezető bírákat nem kinevezés, hanem sorsolás útján fogják kijelölni.

A törvényt Andrzej Duda elnök kedden aláírta, miközben a bírósági reformot előkészítő másik két törvényről – az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintőkről – hétfőn bejelentette: ezeket megvétózza és két hónapon belül átdolgozott változatokat terjeszt elő. Az EB szerdán kilátásba helyezte: amennyiben az említett törvények mégis hatályba lépnek, kész elindítani a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelországgal szemben.

(MTI)