Összecsapások voltak muzulmán palesztinok és az izraeli biztonságiak között Jeruzsálem óvárosában vasárnap, Jeruzsálem napján, amelyen Izrael azt ünnepli, hogy az 1967-es háborúban elfoglalták Jeruzsálem keleti felét és egyesítették a várost.

A rendőrség idén is engedélyezte a zsidó csoportok látogatását a Jeruzsálem óvárosában található Templomhegyen vagy Mecsetek terén, arab nevén Haram al-Sarifon, jóllehet

a ramadán muzulmán böjti hónap végén, utolsó, legszentebb tíz napján a teret általában csakis a muzulmán hívők számára nyitják meg. Idén június 4-ig tart a ramadán.

Összecsaptak Jeruzsálemben

A látogatásokat muszlimok megpróbálták megakadályozni, muzulmán fiatalok reggel óta több hullámban is összecsaptak a csoportokat kísérő rendőrökkel, székeket és köveket dobáltak feléjük.

Már kora reggel több száz fős zsidó csoportok álltak sorba a Templomhegyhez vezető kapunál, hogy körbejárhassák a szent helyet, ahol az egyezmények értelmében csakis a muszlimok imádkozhatnak, míg a más vallásúak kis csoportokban a muszlim imaidőkön túl körsétát tehetnek, de nem léphetnek be a mecsetekbe.

Az utóbbi három évtizedben a szent hely zárva volt a ramadán végén a nem muzulmánok előtt. Idén azonban a gregorián naptárban vándorló ramadán böjti hónap vége egybeesik a Kelet-Jeruzsálem ötvenkét évvel ezelőtti izraeli elfoglalásának héber naptár szerinti napjával, vagyis a város egyesítését ünneplő Jeruzsálem nappal.

A rendőrség korábban bejelentette, hogy idén is csak a muzulmánoké lesz ezekben a napokban a Templomhegy, de a határozatot jobboldali csoportok megfellebbezték a legfelsőbb bíróságnál. A bíróság elutasította a tér lezárása elleni tiltakozást, viszont a rendőrség hatáskörébe utalta a kérdés eldöntését.

1948-ban, az öt arab állam ellen folytatott függetlenségi háborúban Izrael nem tudta megtartani a jeruzsálemi óvárost, és a város keleti felét, s Berlinhez hasonlóan egy elválasztó fal vezetett végig a város két fele között majdnem két évtizedig.

Az 1967-es hatnapos háborúban sikerült elfoglalnia ezeket a területeket Jordániától, de a városban található muzulmán szent helyek felügyeleti jogát a két ország közötti egyezmények továbbra is Jordániának, illetve a szent helyet felügyelő wakfnak, a vallási hivatalnak juttatják.

Kelet-Jeruzsálem elfoglalását Ijjár hónap huszonnyolcadik napján már a következő évben, 1968-ban Jeruzsálem nappá nyilvánította az izraeli kormány. Izrael 1980-ban az ország egységes fővárosává nyilvánította Jeruzsálemet, miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa jogellenesnek tartja a város keleti felének bekebelezését. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemben szeretnék berendezni jövendő államuk fővárosát.

Jeruzsálem óvárosában a Templomhegy a zsidók legszentebb helye, a zsidó hagyomány szerint ez a bibliai Mória-hegy, ahol Ábrahám isteni parancsra majdnem feláldozta fiát, Izsákot.

Cikk- és címlapkép: AFP

(MTI)

2 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Gauntlet
Nem bírták várni 4-éig a megnyitással? Egyáltalán: mi az istenért nem békélnek meg? Már évtizedek óta ez megy!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.