Vesztésre áll Biden a „vének csatájában”

Rosszak Joe Biden regnáló elnök újraválasztási esélyei az idén novemberben sorra kerülő amerikai elnökválasztáson. Várható republikánus kihívója, Donald Trump ugyanis az úgynevezett billegő államok döntő többségében jelentős előnyre tett szert vele szemben a közelmúltban publikált közvélemény-kutatási adatok tanúsága szerint.

Az Amerikai Egyesült Államok választási rendszere alapvetően különbözik más államok választási szisztémáitól. Elnökké választhatnak olyan személyt is, aki összességében kevesebb szavazatot kap riválisánál. Az ország történetében ez mostanáig négyszer fordult elő, legutóbb 2016-ban, amikor Hillary Clintonra országosan közel 3 millióval többen szavaztak, mint Donald Trumpra, mégis az utóbbi nyerte el az elnöki mandátumot. Ennek oka, hogy ő szerezte meg az elnökké választáshoz szükséges elektori többséget.

Brendan Smialowski, Jim WATSON / AFP

Az Egyesült Államokban hivatalosan az elektorok választják meg az elnököt és alelnökét. Két állam, Maine és Nebraska kivételével az összes tagállamban és Washington, D.C.-ben is „a győztes mindent visz” elve érvényesül, tehát az adott államban a szavazatok többségét megszerző jelölt kapja meg a tagállam összes elektori szavazatát.

Az elektori kollégium 538 elektorból álló testület, akik az államukban megrendezett választásokon a választópolgárok leadott voksai alapján szavaznak az elnök személyéről. Ehhez adódik még a törvényhozási képviselettel nem rendelkező főváros, Washington három elektora A jelölteknek legkevesebb 270 elektori szavazatot kell megszerezniük, hogy elnyerjék az elnökséget.

Hét billegő állam dönthet a következő elnök személyéről

Az Amerikai Egyesült Államok 50 tagállama közül azokat illetik „billegő állam” jelzővel, ahol tradicionálisan kiegyenlítettek az erőviszonyok a két nagy párt támogatottságát illetően. Így az ezekben aratott győzelmek, az itt megszerzett elektori szavazatok döntő súllyal esnek latba az elnökválasztás végkimenetele szempontjából.

A hét billegő állam, melyekben eldőlhet, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke: Arizona, Georgia, Pennsylvania, Észak-Karolina, Nevada, Michigan és Wisconsin.

Arizona

A Mexikóval határos délnyugati állam tradicionális republikánus fellegvárnak számított a múltban, itt csak Bill Clinton tudott győzni 1996-ban, illetve Biden 2020-ban – hajszálnyi különbséggel. Jelenleg azonban már Trump áll nyerésre, s így viheti az állam 11 elektori szavazatát.

Georgia

A szintén republikánus erősségnek tekintett délkeleti államban a demokrata elnökjelöltek csak 1992-ben, illetve 2020-ban győzedelmeskedtek. Jelenleg viszont Bident csak a lakosság 42 százaléka preferálja, szemben Trump 48 százalékos támogatottságával.

Pennsylvania

A New York, illetve Washington szomszédságában található szövetségi állam szülötte az Egyesült Államok jelenlegi elnöke. Biden megverte itt Trumpot négy éve, jelenleg azonban várható kihívója 45 százalékos támogatottsággal vezet vele szemben, miközben Biden mögött csak 43 százaléknyi szavazó sorakozik fel. Pennsylvania 19 elektorral rendelkezik.

Észak-Karolina

A keleti partvidéki államban többnyire a republikánus elnökjelöltek győztek a múltban, a sormintát legutóbb 2008-ban Barack Obama tudta megszakítani. Trump négy évvel ezelőtti sikere megismétlődhet: 46 százalék voksolna rá, ha most tartanák az elnökválasztást, Biden 43 százalékkal szorul mögé.

Nevada

A délnyugati fekvésű állam lakosságának mintegy harmada hispán-amerikai, azaz spanyolajkú. Nevada 2008 óta demokrata bástya, azóta mindig a Demokrata Párt elnökjelöltjei söpörték itt be az elektori szavazatokat. Biden a voksok 50,1 százalékával győzött 2020-ban, mára azonban nagyot fordult a világ: jelenleg csupán a választók 40 százaléka bízik benne, miközben immár 46 százalékuk Trump-szavazónak vallja magát.

A demokraták számára sokkoló friss közvéleménykutatási eredmények hátterében az állhat, hogy a múltban döntő részben demokrata párti elkötelezettségű spanyolajkú amerikai választópolgárok körében az utóbbi időben jelentős politikai preferenciaváltás következett be. Sokan közülük a republikánusokhoz pártoltak át, mivel ők is egyre inkább elutasítják a tömeges bevándorlást Latin-Amerikából.

Michigan

A középnyugati rozsdaövezethez tartozó államban 2016-ban Trump győzedelmeskedett demokrata ellenfelével, Hillary Clintonnal szemben, négy évvel később azonban Biden nyerte el az itteni elektori szavazatokat. A demokrata térnyerés azonban a jelek szerint nem bizonyult tartósnak, a legfrissebb felmérések szerint Trumpra a választópolgárok 46 százaléka szavazna, míg a jelenlegi elnököt csak 40 százalék favorizálja.

Wisconsin

A szintén középnyugat-amerikai szövetségi államban öldöklő küzdelem várható, az erőviszonyok teljesen kiegyenlítettek. Itt Biden minimális különbséggel, 0,7 százalékkal győzött 2020-ban, jelenleg a két jelölt támogatottsága gyakorlatilag megegyezik.

Wisconsin így akár dönthet is a választás végső kimeneteléről.

Az Egyesült Államokban hivatalosan az elektorok választják meg az elnököt és alelnökét. Két állam, Maine és Nebraska kivételével az összes tagállamban és Washington, D.C.-ben is „a győztes mindent visz” elve érvényesül, tehát az adott államban a szavazatok többségét megszerző jelölt kapja meg a tagállam összes elektori szavazatát.

Az elektori kollégium 538 elektorból álló testület, akik az államukban megrendezett választásokon a választópolgárok leadott voksai alapján szavaznak az elnök személyéről. Ehhez adódik még a törvényhozási képviselettel nem rendelkező főváros, Washington három elektora A jelölteknek legkevesebb 270 elektori szavazatot kell megszerezniük, hogy elnyerjék az elnökséget.