KKV és a multik

Az LMP benyújtott egy törvényjavaslatot a pláza építések szabályozására, és a helyi közösségeknek nyújtandó nagyobb ellenőrzési jogokra. A Fidesz napirendre vette a javaslatot és elszabadult a pokol. A fő probléma az ellenzők részéről így útilag látva nem is az, hogy mi áll a javaslatban hanem, hogy a Fidesz befogadta. A haladó magyar közvélemény értetlenül áll a dolog mögött, hogy egy ellenzéki törvényt egy kormánypárt elfogadjon. Elkezdték keresni a titkot, mi lehet a furmányosság, mi a háttér megegyezés, ki fizet kinek, az pedig senkinek nem jutott eszébe, hogy valaki csak jót akart. Innentől kezdve, pedig mindenkinek meg van a saját teóriája, ami önkéntelenül is messze viszi a teljes közösséget az igazságtól. Tóta szerint a multikat akarják kicsinálni, a kapitalizmus megveszekedet ellenségei, méghozzá a CBA korrupciós pénzeiből. Ez az „igazság”, már csak azért se lehet igaz, mivel a Tesco kis áruházai speciel nem esnek bele az LMP által a törvény megalkotásig bevezetendő moratóriumba, míg az LMP által elfogadandó jogszabály a CBA egyes áruházaira is vonatkozna. Tótának abban sincs igaza, hogy ez a szabályozás kommunista vagy multiellenes, hiszen nem zárna be semmit, nem dózerólna le egyetlenegy plázát se, csupán egy már európában is ismert szabályozási rendszert vezetne be. Mások felindultak és a kapitalizmus végét kiállották „ez a javaslat útját állja a szabad versenynek és akadályozza a vásárlókat a szabadságukban”. Szerencsére nekik sincs igazuk. A kapitalizmus nem arról szól, hogy nincsenek szabályok és egy versenypiacon is létezik szabályozás. Nem véletlenül ismeri a jog az erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét, csak hogy hiába ismeri, ha nincs rá lehetősége, hogy használja. Egy olyan térben ahol nincs kemény szabályozás, persze, hogy a multi nyer a kisboltok ellen, és elég csak a 10%-át átcsábítania az új plázának a kisboltok vevőköréből, máris nyert ügye van. Nem beszélve arról, kinek van lehetősége nagyobb kedvezményekre, kinek van több pénze reklámra. Talán nem ez korlátozza a választás szabadságát? Milyen lehetősége van annak dönteni, hol vásároljon, akinek a környékén csak pláza van? Talán mindenki elfelejtette azt a tényt, hogy a multik a KKV szektorral való együttműködés nélkül vajmi keveset hoznak a konyhára? De értetlenség is fogadta a javaslatot, hiszen annak tartalmáról nem eset szó, csak katyvaszos háttértalálgatások, összeesküvés elméletek, és meddő indulat tematizálta a vitát. Olyan kommentek jelentek meg, hogy a helyi piacok se segítenek, hiszen banánt nem tudunk itthon termelni, sőt egyesek a gyapotültetvények ősi hoaxát vették elő. „Ezek a köcsögök azt se tudják hány lába van egy csirkének” - hangzott el. Pedig a javaslat a helyi piacok támogatásával kiegészülve csupán arról szólt, legyen lehetősége dönteni a helyieknek egy pláza építéséről, és ne csak a napi gazdasági érdekek mentén hanem a hosszú távú hatásokat is figyelembe véve. Egy pláza építése adott esetben felvirágoztathat egy várost, de több a példa a kiskereskedelem hanyatlására, a közösségi élet plázásitására, a fogyasztás és a szórakozás összekötésére, a dömpingre, a kistermelők kinyírására. Ez például számomra nem a tökéletes világ. A javaslat viszont csupán annyit mond, legyünk tekintettel a környezetre, a közösségünkre. Az, hogy a média miért kapta fel ezt az egyszerű javaslatot csakis az együttműködés furcsasága miatt van. Ez a javaslat nem több, mint aminek látszani akar, nem nyírja ki a plázákat, nem oldja meg világmegváltó módon a kistermelők problémáit. Ez csak egy egyszerű szabályozás, ami remélhetőleg a kezdete egy olyan LMP-s javaslat sornak, ami ténylegesen tesz a vidéki munkanélküliség felszámolásáért, a patrióta (nem kell megijedni, ma mindenki patrióta világban, mindenki védi valahogy a saját belső gazdaságát, és ez egyáltalán nem jelenti a multik elűzését) gazdaságpolitika mellett, a kis és középvállalkozásokért, és a szakképzetlen munkanélküliek foglakoztatásáért. Már pedig a világ erre halad. A multik nem tudják eltartani a gazdaságot, a szlovák csoda anno az volt, hogy a beszállítok nagy része szlovák KKV volt. A szlovén gazdaság addig bírta tartani magát, amíg versenyelőnyt tudtak biztosítani a KKV-nak. A francia vagy dán mezőgazdaság is csak az erős verseny előny, az összefogás és a patriotista gondolkodás miatt él meg. A foglakoztatási mutatók is ott jobbak, ahol a hazai cégek a fő foglalkoztatók. A multikat pedig nem szeretni vagy utálni kell, hanem elhelyezni a magyar gazdaságban úgy, hogy használjanak, és ne ártsanak, erre is szolgál az LMP-s javaslat.