Kudarc a chipsadó

20 milliárd helyett csak 15 milliárd forint folyt be az államkasszába a népegészségügyi termékadóból (neta), pedig a tervek szerint ebből emelnék az egészségügyi dolgozók bérét. A kilencféle adóval sújtott termékcsaládból a legtöbb pénz a csomagolt édességek, sós chipsek, ropik, ételízesítők és üdítőitalok után jött a költségvetésbe; a cukrozott kakaóporok, ízesített sörök és gyümölcsízek után kevesebb. A hazai élelmiszer-feldolgozóipar az ellehetetlenülés határán van: tavaly ugyan nettó 2800 milliárd forintos árbevételt ért el, de a nyereség alig volt több mint a bevétel egy százaléka. Ebben szerepet játszottak a kivetett különadók: a chipsadó mellett a hatósági felügyeleti díj, a háromszorosra emelt környezetvédelmi termékdíj, a megnövekedett járulékfizetési kötelezettség és a kontinens legmagasabb, 27 százalékos áfája. Az alapanyag- és energiaárak folyamatosan nőnek, de a csökkenő vásárlóerő, a fogyasztás visszaesése miatt a félezer érintett termelő nem emelheti árait –...