Aki igénybe kívánja venni a társadalom segítségét tanulmányai finanszírozásához, az a tudását annak a közösségnek a javára hasznosítsa, amely kitanította őt - nyilatkozott tegnap Klinghammer István leendő felsőoktatási államtitkár a Kossuth rádió műsorában - írja a Népszabadság.
A kormány kettéválasztja a szakállamtitkárságot: Klinghammer, az ELTE volt rektora, aki annak idején a Magyar Rektori Konferencia elnöki tisztét is betöltötte, átveszi Hoffmann Rózsától a felsőoktatással kapcsolatos feladatokat államtitkári rangban. Szerinte a diáktüntetések résztvevőinek egy részét megtévesztik, és ő ugyan mindenkit meghallgatna, de a „vonal alatti viselkedést" nem tudja figyelembe venni - olvaható a Népszabadságban.
Hoffmann Rózsa közben úgy fogalmazott, nyilvánvalóvá vált, hogy a hallgatók felkészítése mögött olyan csoportok állnak, akiknek érdeke lehet a kormány leváltása és elismerte a parlamentben támogatni fogja a hallgatói szerződés alaptörvénybe foglalását.
A lap szrint a HÖOK nehezen tudja értelmezni annak a kormánynak az erkölcsiségét, amely ígéretet tesz arra, hogy a hallgatói szerződések ügyében megvárja az európai vizsgálat eredményét - és ehelyett inkább az alaptörvénybe emeli a röghöz kötést. Bejelentették, egyelőre nem térnek vissza a humánminiszter által alapított felsőoktatási kerekasztalhoz. A hét végén döntenek a hogyan továbbról: szerintük a röghöz kötés és a kancellárrendszer alaptörvénybe emelése elfogadhatatlan.
"Abban az erkölcsi kérdésben nem lehet engedni, hogy aki igénybe kívánja venni a társadalom segítségét tanulmányai finanszírozásához, tudását annak a közösségnek a javára hasznosítsa, amely kitanította őt." - fogalmazott Klinghammer .
Klinghammer István a Hír TV Rájátszás című műsorában:
"Föltűnt nekem, hogy majdnem annyi tévés és újságíró ugrál körülöttük, mint ahányan vannak – ez szerencsétlen dolog. Van egy 378 éves egyetem, az ELTE, ami a tudás fellegvára és ez a lehetőség nyitva áll a hallgatók előtt, és ők az előadókat kultúrotthon söntéssé alakítják át, vagy modernebb diszkó jellegű hangulatot keltenek – ez nem méltó, és ettől a társadalom elfordul" – idézi Klinghammer Istvánt a Magyar Nemzet.
12 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Első megszólalása is hülyeségre sikeredett.
Aki államilag támogatott szakokon végez az meghatározott ideig nem mehet külföldre dolgozni -röghöz kötés- azaz: a tudását itt kamatoztatja, ha akarja ha nem, ötöd anyi fizetésért mint külföldön.
Ha valakinek nincs pénze a tandíjra, az szopja be a legjobban, mert:
- Vagy nem tud tanulni, mert államilag támogatott helyeken nem jutott neki hely.
- Vagy tud tanulni, ám ide kötik, egy olyan országba, ahol nincs munkalehetőség, ahol vagy azzal utasítanak el, hogy képzetlen vagy, vagy azzal, hogy túlképzett, ahol a fizetések nevetségesek, a karrier pedig csak álom, mert a korrupt nagyvállalatoknál csak az tud feljebb kerülni, akit felülről segítenek.
Én megértem a diákokat.
Új hozzászólás