Rogán Antal szerint bármely diák bátran aláírhatja a hallgatói szerződést, amelynek tartalmáról lehet tárgyalni, a tényéről azonban felesleges.
A Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre arról beszélt, hogy a felvételiző diákoknak mérlegelniük kell a felsőoktatási tanulmányaik finanszírozásának kérdését. Nyilvánvalónak nevezte, hogy ha valaki nagyobb szabadságot akar magának, akkor nem választja a hallgatói szerződést, mert azzal kötelezettségek is együtt járnak.
Rogán Antal szerint egyébként bárki bátran aláírhatja a szerződést, ezt ő maga is vállalná.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a hallgatói szerződés nem röghöz kötést jelent, azt "a jobbágyság idején használták". Arról van szó - magyarázta -, hogy ha egy diák tanulmányait teljes egészében az adófizetők pénzéből állják, akkor az egyetem vagy a főiskola befejezése után egy ideig mindenképpen Magyarországon dolgozzon.
A kormány álláspontja az ügyben az, hogy a hallgatói szerződés tartalmáról bármikor hajlandó tárgyalni, a tényéről azonban felesleges - jegyezte meg a frakcióvezető.
9 hozzászólásarrow_drop_down_circle
"Nekem a hallgatói szerződéssel kapcsolatban csak egy kérdésem lenne! Miért ér egy határon túli magyar kétszer annyit, mint egy határon belül élő? A szerződésben foglaltak szerint egy magyaroroszági magyarnak a képzési idő kétszeresét kell ledolgozni az országon belül. De egy határon kívül élő magyarnak csak a képzési idővel megegyező időt! Kérdésem mégegyszer az: miért ér egy határon belüli magyar munkája fele annyit, mint egy magyarországi magyarnak??? Rádásul a kintiek a származási országukban is ledolgozhatják! Vagyis nem is adózzák vissza a rájuk költött pénzt!"
"„Ledolgozás” – így emlegetik a magyar hallgatói szerződésekhez leginkább hasonlító, belföldi munkavállalásra kötelező rendszert a fehérorosz egyetemisták. Hosszas keresgélés után ezt az egy európai országot találtuk, ahol az államilag finanszírozott szakokon tanulóknak olyan szigorú „röghöz kötő” szerződést kell aláírniuk, mint amilyet itthon vezettek volna be szeptembertől.Igaz, a szabályok még ott is jóval puhábbak. A magyarországi hallgatói szerződéssel ellentétben – amellyel az állam semmilyen garanciát nem vállal arra, hogy a pályakezdők el is tudnak majd helyezkedni a végzettségükkel, itthon ledolgozandó időt azonban előír – Fehéroroszországban maga az állam „közvetíti ki” a végzetteket.
Kiskapuk persze vannak, ráadásul a friss diplomásoknak mindössze két évet kell országhatárokon belül eltölteni. Összehasonlításként: a magyar hallgatói szerződésekben az állt volna, hogy a diplomázást követő húsz évben a képzési idő kétszeresét kell magyarországi munkahelyen ledolgozni, ez legalább hat, legfeljebb tizenkét év."
Ha nem tudnak munkát biztosítani,akkor kötelezettségeket se hozzanak törvénybe.
A rokkantakat akarják dolgoztatni amikor életerős fiatalok vannak munka nélkül.
Gondolkodni kellene,a parlamenti szavazások előtt!.
Új hozzászólás