A II. Orbán-kormány hivatalba lépésekor a középosztály megerősítését tűzte ki célul. Pár nappal ezelőtt pedig Balog Zoltán egy népesedésről szóló fórumon beszélt arról, hogy a középosztályba tartozó nők gyermek- és munkavállalását igyekeznének megkönnyíteni.

Forrás: ATV.hu
RSS tartalom, A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

6 hozzászólásarrow_drop_down_circle

SLAakku
"A gyerekszegénység nem csupán abban nyilvánul meg, hogy a család egy fõre jutó jövedelme eléri-e kívánatosnak tartott összeget, hanem abban is, hogy részben ennek következtében vagy ezzel párhuzamosan a gyermek kizáródik a társadalom többségének adott lehetõségekbõl. A számára alapvetõ szükségetekbõl: normális lakáskörülmények, táplálkozás, egészségügyi ellátás, oktatás, sportolás, egyebek. Mindazokból, amelyek a testi-szellemi-lelki fejlõdéséhez szükségesek ahhoz, hogy késõbb egészséges felnõtté válhasson, sikerrel versenyezhessen a munkaerõpiacon és ne termeljen majd egy újabb szegény generációt. A gyermek speciális teremtmény abból a szempontból, hogy neki nincs ideje várni. Ha nem kapja meg az adott életkorban fontos támogatást, amire éppen akkor szüksége van, akkor az már késõbb nem pótolható."

A teljes foglalkoztatottság, a széles családtámogatási rendszerek beleértve a gyerekek számára szükséges árucikkek nagymértékû dotálását, a szociális lakások gyerekszámtól függõ elosztása az 1970-es évektõl mind egyfajta védelmet jelentettek a családok számára. Ebbõl a szempontból a gazdasági átalakulás ugrásszerûen megnövelte a szegénység általi veszélyeztetettséget.

A Magyarországon élõ kb. 2,3 millió 18 éven alulinak az egyharmada olyan családhoz tartozik, amelyben az egy fõre jutó jövedelem nem éri el a mostani minimál-nyugdíjat.
SLAakku
@honeykiss: Bizony az...

Nélkülözőnek az a gyerek számít, aki a 14-ből kettőhöz, vagy többhöz nem fér hozzá.

A deprivációs index pontjai

1. napi háromszori étkezés
2. legalább naponta egyszer hús vagy hal, vagy ezek vegetáriánus megfelelője
3. minden nap friss gyümölcs és zöldség
4. a gyerek életkorának és értelmi szintjének megfelelő könyvek megléte (nem számítva a tankönyveket)
5. eszközök a szabadban végezhető szabadidős tevékenységekhez (bicikli, görkorcsolya, labda, stb.)
6. rendszeres szabadidős tevékenység (például úszás, hangszeren játszás, részvétel ifjúsági közösségekben, stb.)
7. szobában használható játékok (legalább gyermekenként egy, beleértve az oktató játékokat, az építőkockákat, társasjátékokat vagy számítógépes játékokat)
8. pénz az osztálykirándulásokon, és egyéb iskolai rendezvényeken való részvételhez
9. csendes, megfelelő méretű és megvilágítású hely a házi feladat elkészítéséhez
10. internet kapcsolat
11. néhány új ruha (ne mind használt legyen)
12. két pár megfelelő méretű cipő, ezek közül az egyik bármilyen időjárási viszonyok között viselhető
13. a barátok időnkénti meghívásának lehetősége, azért, hogy a gyerek otthonában játszanak, és egyenek valamit
14. a különleges események (például születésnap, névnap, vallási ünnepek) megünneplésének lehetősége

Magyarországon, a 18 éven aluli magyarok 31,9 százaléka nem fér hozzá a fejlett országokban használatos erőforrásokhoz, vagy nem tudja kielégíteni az ilyen országokhoz mért szükségleteit – derül ki az ENSZ gyermekjogi szervezete, az UNICEF által Budapesten is bemutatott jelentésből.

Az UNICEF új deprivációs indexe szerint a régiós összehasonlításban is gyatra eredményeink vannak.
SLAakku
Ennél rosszabb mutatója csak Bulgáriának és Romániának van.
Sede
Véleményem szerint az ÖSSZES poltikust és pártot el kellene már söpörni, akiknek/amelyeknek az elmúlt 23 évhez közük volt/van.
Nagyon kellene már egy VALÓDI RENDSZERVÁLTÁS!
SLAakku
@Sede: Igen az egész bagázst ugy ahogy van rég el kellett volna már zavarni a busba. Aztán kétkamarás képviseleti rendszert létrehozni, hozzá kapcsolva a parlament létszámának csökkentését is.

A két parlament-típus felváltva követte egymást történelmünkben, de fontos megjegyezni, hogy a magyar parlamentarizmus hagyományai mindenképp a kétkamarás országgyűléshez kötődnek. Ugyanis 1439 és 1990 közt eltelt 551 évből 395 évben volt kétkamarás, és mindössze 156 évben egykamarás az országgyűlésünk.

(kétkamarás parlamentek: USA /képviselőház+szenátus/ Egyesült Királyság /képviselőház+lordok háza/ Franciaország /nemzetgyűlés+szenátus/ Oroszország /állami duma+szövetségi tanács/ Németország /Bundestag+Bundesrat/ Lengyelország /szejm+szenátus/ )

www.glatzferenc.hu/upload/file/Kotetek/5K-65.pdf

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.