"A levegő megdermedt... a bácsi leszállt" Mi jár a fejemben??? Az a baj, hogy már majdnem 12 órája történt és még mindig ez jár a fejemben... A történet mai, melynek sajnos szem és fültanúja voltam...történt pedig mindez a 198-as buszon. Első ajtós felszállás van, tudjuk. Középső ajtó nyílik (mert leszálltak) - bácsika, akit én kb 80 évesnek tippelek - bottal éppen csak felkapaszkodik, amennyire ereje engedi... Sofőr hangosan, mondhatni ordítva "Elől szálljon fel! " mondatot sivít a mikrofonba
Forrás:
mifolyikitt.hu
Feltöltő: Mobil123
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
26 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Ez az egész eset maga a gyalázat!!!
Kérdem: Mi van akkor, ha a bácsi nem hal jól, oda megy a sofőr és letaszigálja.
Talán egy tanfolyam kellene, ahol is megtanulhatná, hogyan néz ki egy 80 éves ember, de akár egy 65 is.
Hízelgő a bácsira, hogy fiatalnak nézték, de embertelenség amit tettek vele. Az ilyen menjen triciklit vezetni, ne emberekkel bánjon.
mert rögtön azt hiszik, hogy akkor ők már valakik!
BKV sofőr párti vagyok, mert viszonylag ritkán találkozom bunkókkal,
de elmesélem egy viszonylag friss kalandomat.
A 212-es busz hétvégeken kora reggel 20 percenként jár. Örömmel láttam,
hogy bár nem áll a megállóban, de olyan rendes volt a vezető, hogy nyitva hagyta az első ajtót, hogy ne kelljen ácsorogniuk az embereknek 16 percet.
Más is így gondolhatta, mert én már negyedikként szálltam fel,
majd felszaporodtunk, amikor a NŐ buszvezető
megérkezett a vizes kannájával, és megjegyezte, hogy még be sem álltam a megállóba,
egyébként is úgy tudom, hogy első ajtós felszállás van.
Ezt úgy kb.valamennyien leszartuk, hisz mi az első ajtón szálltunk fel, és nem mi tehettünk róla, hogy nem a megállóban állt. A hölgy feltöltötte, amit fel kellett töltenie, majd fordult ismét a kannácskájával, újból locsolt, vissza a kannát a helyére, majd felszállt.
Becsukta az összes ajtót,
és erélyesen kérte a jegyeket, bérleteket.
Komoly elégtételt jelentett számomra, hogy csupán egy kattanás jelezte,
hogy mindenki (kb.húsz ember) rendelkezett érvényes jeggyel, ill.bérlettel.
És nem volt egy f@sza vagy kettő utas, aki kiállt volna az öregúrért ?
Mivé ettetek emberek !
Ennyire beszarik vagytok ? A pofátokról nem ég le a bőr ?
Hagytatok egy 80 éves embert vegzálni, megszégyeníteni ?
Éppen olyanok vagytok mint a rohadék buszvezető ! EMBERTELEK !!!
Beszari gyáva szar alakok vagytok !
egy gerincoszlop az ott lévő utasokkal egyetemben !
Nehogy azt hidd, hogy helyeslem az eljárását!
Naponta tapasztalni sok helyen a mindenáron való megfelelést, sőt túlteljesítést. Miért? Talán kenyérféltés, talán pozíció foglalás, talán gerinctelenség, stb.
Akik a vállukon viszik a vállalatot, alig élnek meg, egyik hónapról a másikra élnek.
Azért, remélem, hogy az emberként viselkedő sofőröket nem vágják ki, mert újra kinyitja az
ajtót, amikor szakadó esőben odaér valaki, tudván, hogy a következő busz csak 20 perc múlva jön, ha jön. Az biztos, hogy sajnos a közlekedési morál ma Magyarországon hajszálpontosan olyan, mint a politikai elit mentalitása.
külön-külön se haljon éhen.
Én akkor szembesültem a szakadással,
amikor a BKV honlapja átirányított a BKK-éra,
hogy ott nézzem meg az útvonal tervet.
A bilikék buszokon meg már az van fölföstve fehér bötűkkel, hogy BKK.
Nyár volt, meleg volt, 25 éve történt... Én és a kisfiam fagylaltot vettünk, jólesett a hideg fagyi. Én gyorsan be is falatoztam, de a kicsikém csak felét ette meg, tehát a tölcsér mélyén még lapult pár falat. Ekkor érkezett meg a busz a megállóba. Mi hátul szálltunk fel, ott szerettünk utazni. A 38 kilós nyálas sofőr észrevette, hogy kisfiam markolássza a fagylaltot, és hangos bemondón ordította, hogy azonnal dobjuk ki a fagyit, vagy szálljunk le. Először el sem akartam hinni, hogy él a földön ilyen nyomoronc, de az tovább ordított, amikor látta, hogy a kicsim sírni kezdett, és a fagyijától nem akar megválni, de leszállni sem tudtunk, mert bezárta az ajtókat. Kelepcében éreztük magunkat. Elvettem a fagyit a picim kezéből és előrementem, hogy nyissa ki valamelyik ajtót, mert eleget téve a parancsának, kidobnám a tölcsért. Nagy kegyesen kinyitotta az első ajtót, de leszállás előtt megmondtam neki, hogy szégyellje magát, remélem nincs gyereke, mert az ilyen nem érdemli meg. Pár év múlva láttuk újból a fazont, nagyon meg volt rokkanva, úgy nézett ki, mint egy 70 éves... Talán a gyűlölet betegítette meg ennyire...
Csak ennyi ! Aljadékok !
...és mindig azokkal szúr ki az élet, akik arra nem szolgálnak rá...
A zavarosban halászók, a másokon átgázolók, a jellemtelen senkik meg élik világukat...:(
Ezeket az embereket a kormányzás minősége és a közhangulat termeli ki. Ezt látják szeretett vezérüktől a TV-ben. Kinek mennyije van, annyit is ér. Ugye!
Új hozzászólás