Nyolc aranyat szereztek sportolóink a riói olimpián. Ebből Hosszú Katinka egymaga hármat abszolvált, és úgy alakult, hogy a nyolcból hetet nőknek sikerült begyűjteniük. Ez utóbbi információ egy normális országban nem bírna hírértékkel. Hogy férfi vagy nő szerzett-e egy díjat, annyira kellene…
Forrás:
nyugatifeny.blog.hu
Feltöltő: Grumpycat
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
54 hozzászólásarrow_drop_down_circle
@Grumpycat: Na mostmá mondd meg fiú vagy vagy lány! :-)
Sajnos elfogyott, de azé' eccer +ejtjük! :-)
Minden hölgynek mélységes tiszteletem, de ezeknek az olimpián ére(ke)t szerző hölgyeknek ezután valóban csak ott lesz helye!
Enny lével már életükben semmi dolguk nem kell h legyen!
Még 1x tiszteletem nekik!
Akitől még a levegőt is sajnálom, azok pl:a semecik, a smittmáriákok, a palácsikok, stb. Igaz ezek nem is hölgyek.
A versenyen elért eredményekért grat., nemektől függetlenül, nekem inkább az tűnt fel, hogy ugyanazon kiemelkedő sportolóink nyertek több számban is. Szép, de kevés a "merítés", a rendszeres sportolási lehetőség még hosszú ideig álom marad csak a nők többségének.
Azokat a nőket, akik a 3,14csájukon keresztül lettek valakik, azokat semmire nem tartom!
kolozsvaros.com/2016/01/22/melldongeto-senkihaziak/
kolozsvaros.com/2015/12/15/kovacs-akosnak-meg-nem-az-a-dolga-hogy-belepofazzon/
Így elsőre.
"Dani hajnalban ment el hazulról, most délére jár, érzi, hogy köszönni kén az asszonynak, vagy legalább szót vetni neki. Köszönni derogál; az asszony kötelessége, hogy köszönjön az embernek, aki aztán egy komoly fejbólintással elfogadja. Hanem Erzsi elmulasztotta a percet, s Dani ahogy bámuló nagy fekete szemébe néz, úgy érzi, mintha adósa volna. Kipislant hát félszemmel az ajtón az égre, aztán odasandít félszemmel, s azt mondja:
- Hát ha esni akar, csak hagy essék!
Elpödri szép bajuszát, amiről "nyalkabajszú Turinak" is hívják; az asszony, akarata ellen is biccent a szempillájával, evvel rendben van a dolog.
Dani befelé mozdul, az első házba. Újra szólni készteti valami. Mintha nem volna minden rendben közte meg a felesége között.
- Hun az én veres noteszem - mondja.
- Hun. 'Sz ott van a mándliba. A sifonyba.
Dani bemegy. Ő is tudja, hogy ott van.
A hűvös szoba levegője megcsapja; tele van az a fölmázolt föld szagával, a kissé dohos ágynemű meg a tiszta szobában tartott ételneműek, az avasodó vaj, savanyodó tej szagával. A sifon uras, annak az ajtaját kinyitja, s kiveszi a kabátzsebből a veres noteszt. Leül az asztalhoz, s a homályosra bezsaluzott, párologtatóan hűvös szobában hozzáfog számolni. Megnyalogatja a plajbász hegyét, s gyerekes, iskolás, nagy betűkkel szókat, számokat ír egy tiszta oldalra.
- Kitapodom a beledet, te kutya! - hallja egyszer a felesége hangját. - Hogy az isten vegyen el, te, - hát nem felfordította a tejescsuprot!
Sipp, supp! hallatszik kívülről, ahogy az asszony csattogó tenyérrel rápaskolt a gyerek vastag húsára. A kisfiú csak egy jó perc múlva kezdett el rikoltani, de akkor aztán úgy, mint a malac, akit nyúznak.
Dani egy kis ideig odaügyelt, aztán tovább folytatta a dolgát. A gyerek az asszonyé, ahhoz neki semmi köze; ha még a két gyerekével se volna szabad az asszony, akkor itt hagyná a házat.
Kis idő múlva nyílik az ajtó,...
Kis idő múlva nyílik az ajtó, dühösen berohan az asszony, s a fal mellett álló tejesköcsögökhöz áll, és szemlét tart felettük.
- Mi az istennyilát csináljak már - zsémbel hangosan, de nem mintha valakitől tanácsot kérne, hanem mert nem bírja magába fojtani a szót -, még vót egy meszely abba a csuporba, éppen elég lett vóna. Most mán kezdhetek egy egész köcsögöt. Bajlódhatok, míg leszedem a tetejit...
- Nem árt a vaj a bélesbe - szólt oda Dani, gondterhes arccal, amelyen meglátszott, hogy föl sem veszi az asszony mérgét.
Erzsi összeszorította a fogát, s felkapott egy jókora tejescsuprot. De a nagy cserépedény már régen repedt volt, mindig várta vele Erzsi a drótost, s hogy az nem jött, nagy félve mégis használta, hiszen olyan szűkébe volt a kedvére való jó tejescsuproknak. Most izgatottságában elfeledkezett a csupor hibájáról, felkapta, s ahogy kifordult vele a szoba felé, az abban a pillanatban kirepült a ház közepére, s ezer darabra tört.
- Apróra! - szólt újra Dani hidegvérrel; vagyis: ha van, legyen, ha törik, törjön! úgyse baj, nem kár...
Erzsi fogta a csupor fülét, ami a kezében maradt, s úgy odaszánta az ura fületövéhez, hogy ha az utolsó percben egy gondolattal vissza nem tartja, baj lett volna belőle. De hát az asszony nem tud ütni, csak magát emészteni, ahelyett, hogy másokon töltené bosszúját.
Sarkon fordult, kiment, a cserepet a szemétbe lökte, elővette a seprűt, lapátot meg egy nagy mázolórongyot, s bement feltakarítani a ház földjét.
A szeméből könnyek szivárogtak, olvadt, égő cseppek, s bent feszült a vulkán az indulatoktól.
Dani kedélyesen nézte; motoszkált ugyan valami benne, hogy kár most bizgatni az asszonyt, nem jó lesz, de úgy benne volt az uszításban, hogy nem állotta. Szórakozottan tartotta vastag ujjai közt a vékony plajbászt, s úgy nézett csendesen, mosolyogva a feleségére. Roppant mulatságos volt neki, hogy Erzsi minden dühe mellett is milyen szépen, szaporán, ügyesen dörzsölgeti a sáros földet.
- Látod -...
- Látod - mondta neki jámboran -, most lesz szép. Mindig így kék, tejjel súrolni fel, de sajnálod...
Az asszony megszédült, a nyelve megbénult a váratlan sértéstől.
Ebben a percben robajló sustorgás hallatszott a konyhából, a tűzhelyről.
- Az a tej is kifutott! - kiáltott az asszony, és kirohant.
Dani felkacagott. A nyitva maradt ajtón csakugyan égett tejbűz áradt be.
A következő pillanatban a túlsó szobából éles babasírás hangzott fel. A csecsesbaba felébredt, és sírni kezdett.
- Dögölj meg! - kiáltott be rá az anyja. - Ebkölyke. Most halj meg, ne legyen belőled olyan kutya, mint az apád.
Dani nevetett magának.
Az asszony kisvártatva folytatta:
- Hun az a kis bitang! Te! - kiabált ki az udvarra, ahol a nagyobb fia még mindig bömbölészett, az eresz alatt a gerendán ülve. - Gyere be! Egy pissz ne legyen, mert a nyakadra hágok. Eregy, ringasd azt a másik kis nyavalyát... De ki ne fordítsd!
Dani újra nevetett: azért mégis van gondja rá. Ki ne fordítsd! Asszony!
A fiatal asszony a tűzhelyen rendbe hozott mindent, s újra bement a házba, hogy kiseperje a cserepeket.
- Szakadhatok én százfelé; szakadhatok én - mohogta.
- Nem árt az ugrálás! legalább frissülsz egy kicsit! - vetette oda Dani.
- Hallgass! - rikácsolta az asszony, képéből kikelve. - Hallgass, mert mingyán itt döglök meg! Vagy itt ölöm ezt az egész frekvenciát.
Lihegett, fújt.
- Bitangok! Megétetni eccer! Mer az vón jó csak. Mind belőlem él. Ha százan vannak, mind nekem kell körültáncolni. Mindnek én vagyok a cselédje.
- Minek vagy! - mondta kicsinylő bosszúsággal Dani - hány segítséget állítsak?
- A kell nekem! - szólt undorral Erzsi - a te segítőid, nyald ki mindnek a... Az csak neked való. Az én konyhámba nem teszi be a lábát egy dajnád se. Az én tiszta edényembe nem nyúl egy asszonyszemély se a faluba.
Dani fölkacagott, megkapóan tiszta csengésű, egészséges, jóízű kacagással.
- Na, na! Van tán a faluba olyan is, akit nem pellengéreztél még ki...
Egyébként minden nőnek mást jelent az önmegvalósítás. Van aki a sportban, van aki a tudományosságban, politikában, vagy éppen gyermeknevelésben találja meg a saját kiteljesedését. Nehogy már valaki elvitassa tőlük a jogot, hogy maguk dönthessék el, mi nekik a legjobb!!!
Na, na! Van tán a faluba olyan is, akit nem pellengéreztél még ki velem.
- Van. A nagyanyám, aki húsz esztendeje a fődbe rothad. De más nincs."
:D
(Merle)
Azt azért be kell vallani hogy a régi paraszt asszonyok és a ma asszonyai közt van egy kis különbség. Nem gondolod?
"Olyan a nő, akár a szél s a vihar; hogy mire képes, senki előre meg nem mondhatja"
Még, ha áttételesen is, de igen!
hu.wikipedia.org/wiki/Ratk%C3%B3-korszak
Nagy zavaromban azért megkérdezem Móriczon kívül miket olvasol még?
Nekik nem a konyhában a helyük???
Ma már nem lehet ezt elmondani.
Én most Merle korszakomat éldegélem. Mesterségem a halál, valami fantasztikus. De Follet katedrálisa is többször olvasottak közé tartozik. Ne feledjük el az Édentől keletre című remeket se...és még sorolhatnám. Leon Uris az valahogy nem jött be. de Wilbur Smith jöhet. És nem fogod kitalálni. Horror minden mennyiségben.:-) Igazi nem a mai utánzatok...
Merle : mesterségem a halál. a favorit. Az állati elméket is olvastam, de ez nem az a könyv. Ez bemutatja hogyan jut el egy egyszerű polgár fia a gázkamrák réme címéig. Mindezt teszi úgy hogy teljesen természetesnek találja az emberek szelektálását, és azon dolgozik hogyan lehet mindezt minél hatékonyabban elérni.
Madraqout ? nem ismerem miről szól?
Ha megvan akkor kapd elő. nagy könyv. Nekem egyik kedvencem.
Most épp King egyik remekét olvasom, a fekete ház . borsózik a hátam, de mit tegyek? E-nélkül nem létezhetek...:-)
Új hozzászólás