Lefogyott, de jól van a nemzet medvéje

@bencemacska: én is féltem a "döntéshozóktól." A Librarius .hu írta hogy nagyon szelíd, és zöldséget, gyümölcsöt eszik. Jámborsága még a gondozókat is meglepte.

Rémélem is, hogy a medve, jól is lesz, mert ha nem, indulok(valszeg. nem egyedül) innen Zalából, Szegedre és akkor már az állatkert igazgatója sem lesz jól.

@36: ma, 13:07
Örülök neki, hogy így gondolkozol.
Ez a lövöldöző is vadász?
Összetévesztettem a Szatyor Miklóssal!
Elnézést!

@bencemacska: Mindjárt gondoltam, hogy a Pécsi Állatkert igazgatójára és a farkasos sztorira emlékeztél vissza. Én is.

Viszont azzal együtt, hogy állatvédő vagyok, én is vadászom. De a vadászatot, csak a vadgazdálkodás keretein belül művelem.
Ettől függetlenül a "vadorzókat" pofán verném.

@36: ma, 15:06
Én falun nőttem fel, de nálam egy baromfi is csak végelgyengülésben múlhat ki.
Ha egeret látok, akkor meg visítva menekülök!

@bencemacska: A baromfival kapcsolatban én mindig az eredményre koncentrálok. Rántott csirke, vagy csirke pörkölt. Fincsi!

A vadászatba apám vezetett be-bár kétségtelen hogy a választás, hogy vadászom-e, végül az enyém volt-.
Már iskolás koromban vitt apám magával, pl. éjjel ki a lesre,-ahol általában jól el is aludtam és már csak a fegyver elsütésére ébredtem fel.-:)

De oda is vitt, ahol fácánt neveltek, vagy nyulat hálóztak. Szóval, amit az ember elvesz a vadászattal, azt vissza is kell pótolni.

Aztán a természet szép, az állat szép, a vadászkutya ügyes és aranyos, a fegyver szép, a lőpor és a fegyverolaj pedig nagyon finom illatú.(szerintem) És persze van ebben az egészben egy elem, ami ösztönös is az embernél. A vadász ösztön.

De tudom, nem vagyunk egyformák.