A nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát növeli több tényező.
A nyugdíjak indexálásának módszere lehetővé teszi, hogy a jövőre nyugdíjba vonulók ellátása 35 százalékkal magasabb legyen, mint a három évvel ezelőtt nyugdíjba vonulóké
– írj a protfolio.hu a jelentésre hivatkozva. A nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát növeli még két tényező: az egyik az aktív korúak arányának csökkenése, a másik pedig az, hogy a magas jövedelmű nyugdíjasok várható élettartama általában hosszabb.
Az Európai Bizottság a héten közzétette szokásos éves országjelentését,
a dokumentum Magyarországgal foglalkozó részében leírták, hogy a gazdasági növekedés mértéke jelentős volt (2014 óta 4 százalék éves átlagban), de hosszú távon ez csak akkor fenntartható, hogy a munkaerő termelékenységét növelő beruházásokat hajtunk végre.
Az alacsony produktivitás mellett problémát jelent a zsugorodó munkaerő hiánya, aminek következtében nőnek a bérek. Miután azonban a béremelés mértéke megelőzi a munkatermelékenység növekedését, a vállalatok számára megdrágul a munkaerő.
A jelentés kitér a nyugdíjrendszert érintő növekvő egyenlőtlenségre. A jövedelmi egyenlőtlenségek szélesedtek a munkajövedelmek és a nyugdíjak között, ez pedig hosszú távon a közkiadásokkal kapcsolatos fenntarthatósági problémákhoz vezethet. 2016 óta a bérek nagyobb mértékben nőttek, mint a nyugdíjak – a nyugdíjemelés inflációkövető, emellett a nyugdíjasok kapnak kompenzációt a GDP növekedés után is. A növekedéshez kapcsolódó prémiumok 2017-ben 0,9, 2018-ban 1,2, 2019-ben a teljes nyugellátás 1,4 százalékát tették ki, az utóbbi két évben pedig egyaránt 0,7 százalékos nyugdíjemelésnek megfelelő összegű egyéb támogatást (élelmiszer- és rezsiutalvány) kaptak a nyugdíjasok.
Összességében a nyugdíjak 2,8 százalékkal nőttek, miközben a béremelkedés az elmúlt öt évben átlagosan évi 9,2 százalék volt. Ennek következtében az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér arányaként kifejezett helyettesítési ráta a 2015. évi 67 százalékról 2019-ben 53 százalékra csökkent
– írja a tanulmány. Nagymértékben nőtt tehát a szakadék a munka- és a nyugdíjjövedelmek között. A jelentés arra is felhívja a figyelmet a nyugdíj megállapításának folyamatára: a nyugellátás alapja az életpályára számított átlagbér. Az adatok összehasonlíthatósága érdekében az éves kereseteket (de a nyugdíjba vonulást megelőző legfeljebb egy év figyelembevételével) kiigazítják a nettó átlagbér növekedésének megfelelően. Így például aki 2021-ben megy nyugdíjba nominális szinten 35 százalékkal magasabb járadékban részesülhet, mint aki 2016-ban vonult nyugdíjba, mert az előbbiek esetén érvényesül az elmúlt évek két számjegyű béremelkedése. 2016-ban ez az eltérés még csak 1 százalék volt.
A Bizottság előrejelzése szerint a végrehajtott szakpolitikai intézkedések következtében az egyenlőtlenségek várhatóan tovább növekednek. Ebben a fő ludasnak a nyugdíjindexálási szabályok tekinthetők, de az egykulcsos személyi jövedelemadó szintén ezt a tendenciát erősíti.
A szélesedő bérszakadék emiatt a nyugdíjasok körében is emelkedik, hiszen a nyugellátás alapját a nettó bér jelenti.
Cikk- és címlapkép: Pixabay
19 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Még a svájci indexálás segített valamit, de a most "dübörgő gazdaság" ezt nem teszi lehetővé! Igaz akkoriban egy ellenzéki párt szerint a 2 milliós fizetés "pofátlannak" minősült!
lettek marcik a hevesen, milliomosok meg csirke farhátas tábor.
A mese hogy szükség van a nyugdíjasokra ? nekünk már nincs mit veszíteni. max titeket
Tudom, hogy nehéz, de próbáld meg a mai tényeket kommentálni.
Stadionokba megy majd legelni a nép,enyhíteni éhségét? Miért nem vettük ennek elejét?
Azt, hogy ki mennyit "nyúlt le" inkább ne feszegessük, mert nem éppen válna dicsőségére a jelenlegi kormány prioritásainak!
Ha emlékeim nem csalnak, O.V. még meg is köszönte, hogy jó állapotban vette át a kormányzást, és gyorsan el is költötte a meglévő hitel tartalékot! Valóban "elvették" az utolsó évben a 13. havi nyugdíjat, és abban az évben nem volt svájci indexálás, de nem is a tisztított a maginfláció volt az emelés alapja, aminek köze nincs a valós inflációhoz. Meg is szüntették gyorsan 2011-ben a létminimum, a nyugdíjas kosár számításokat! Maradt a kormánypropaganda, aminek a tényekhez gyakran annyi közük van, hogy semmi!
De te valószínűleg fiatalabb lévén, ezeket a dolgokat nem igazán érzékeled, nem érted.
scontent.fbud1-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/82716525_3181766705172284_4943372796370616320_n.jpg?_nc_cat=100&_nc_ohc=1QAf-s-U52oAX9O4yIV&_nc_ht=scontent.fbud1-1.fna&oh=d959b283b9b4a974053f93302782d973&oe=5EA99EB8
A fidesz nem csak a nyugdíjat nyúlta le hanem az országot is, te fidesz barma!
scontent.fbud1-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/82302957_706929439713792_6105040155767209984_n.jpg?_nc_cat=111&_nc_ohc=UGr0n3NzGW4AX-vf2Av&_nc_ht=scontent.fbud1-1.fna&oh=969669ad594b7b244535b3261f7823ad&oe=5E8F8319
Ha a tendencia nem változik, akkor két éven belül a magyar nyugdíjak lesznek a legalacsonyabbak a régióban.
Romániában, a garantált minimálnyugdíj értékét 640 lejre (44 800 forint) emelték! Magyarország jobban teljesít!
Tényszerű az ipse, és ha néha téved, az külön jó, mert abból látszik, hogy ember - mert tévedni emberi dolog.
Viszont tudatosan ferdíteni, csúsztatni, hazudni... az sátáni.
Ez van.
m.blog.hu/b1/b1/image/kosa_anyukaja_sertestelep.jpg
A nyugdíjak összegének megoszlása
Teljes ellátás összege (Ft/hó/fő) - Létszám (fő)
28.500 alatt - 17.777
28.500-49.999 - 28 981
50.000-99 999 - 532 803
100.000-149.999 - 809 879
150.000-199.999 - 373 958
200.000-299.999 - 220 301
300.000-399.999 - 31.762
400.000- 499.999 - 4.998
500.000- 999.999 - 1.373
1.000.000-1.999.999 - 23
2.000.000 felett - 9
-------------------------
Összesen: 2 021 864
* Forrás: Magyar Államkincstár
Új hozzászólás