Három elismert hazai professzort, Merkely Bélát, Jakab Ferencet és Szekanecz Zoltánt kérdezte Facebook beszélgetésében a KOVIDők oldal – számolt be róla a portfolio.hu.
Többek között arról kérdezték őket, hogy
mi a véleményük az AstraZeneca vakcinája körül kirobbant nemzetközi botrányról és van-e értelme a különböző kezelések alkalmazásának az oltás felvétele után
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője, a PTE Természettudományi Karának tudományos dékánhelyettese, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatos híráramlás
sokkal inkább egy gyógyszer- és vakcinafejlesztő cégek között kialakult kisebb háború eredménye, nem pedig bármilyen vérrögképződési probléma.
Hozzátette:
azt gondolja, hogy statisztikailag semmilyen relevancia nincs az AstraZeneca vakcinája és a vérrögképződések között. Rámutatott, hogy a beoltottak száma meghaladta eddig a 25 millió főt a világban, ebből pedig 37 esetben fordult elő bármilyen probléma.
Hangsúlyozta, az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatos hírverés
nem biológiai, vagy virológiai szakmai kérdés, hanem sokkal inkább gazdasági.
Jakab Ferenc beszélt arról is, hogy van-e értelme különböző kezeléseknek az AstraZeneca felvételét követően. Véleménye szerint ártani biztos nem árt, ha valaki akar Aspirin Protectet szedni, akkor szedje nyugodtan.
Azonban a vérhígító injekció alkalmazását feleslegesnek tartja a professzor, mert nem lát szignifikáns összefüggést az AstraZeneca vakcina és a vérrögképződések között.
Merkely Béla kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora és a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója teljesen egyetértett a Jakab Ferenc által elmondottakkal. Egyben felhívta arra is a nézők figyelmét, hogy a szívinfarktus, a stroke, a tüdőembólia vérrögképződésen alapuló gyakori kórképek, amelyek véletlenül is gyakran előfordulnak.
Azt is kiemelte:
hogy az AstraZeneca-vakcina hatalmas hasznot hozott az Egyesült Királyságnak, hiszen rengeteg embert tudtak beoltani a készítménynek köszönhetően. Egyben felhívta arra is a figyelmet, hogyha Magyarországnak azonnal rendelkezésre állna annyi AstraZeneca vakcina, amely a teljes lakosság beoltásához elegendő lenne, akkor ez azt jelentené, hogy nagyjából három hét múlva már nem lenne új beteg a kórházakban és öt hét múlva már nem halnának meg az emberek.
Hozzátette, ezzel szemben látjuk a különbséget, hogy jelenleg napi szinten kétszáz főt meghaladó halálesettel kell számolnunk.
Szekanecz Zoltán belgyógyász, immunológus, reumatológus szakorvos, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára csupán néhány kiegészítést tett a fentiekkel kapcsolatban. Elmondta, hogy vizsgálatok kimutatták, hogy a Covid-19 esetében a tromboembólia kockázata százszorosa, mint amit az AstraZeneca vakcinájánál tapasztaltak.
Megint oda jutunk, hogy minden jobb, mint koronavírust kapni
– hangsúlyozta.
Egyben arra is rámutatott, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) befejezte a kivételesen ritka, vérrögképződéssel járó esetek vizsgálatát, amelyet követően az oltás további használatát javasolta.
Forrás: portfolio.hu
Címlapkép: MTI/Rosta Tibor
2 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás