444: Orbán Brüsszelben csak a felkínált pénz 43 százalékát kérte

Az Európai Unió helyreállításra fordítható hitelei nem kellettek a magyar miniszterelnöknek, csak a vissza nem térítendő támogatások. Eközben viszont az unión kívüli országoktól sokkal kedvezőtlenebb feltételek mellett vesz fel hiteleket. 

A 444 cikke szerint egészen múlt péntekig még arról lehetett hallani, hogy az Európai Unió RFF rövidítésű helyreállítási csomagjából 5800 milliárd forintnak megfelelő keretösszegre nyújt be igényt a magyar kormány, amely ezen már tavaly ősz óta dolgozott. A csomag egy része vissza nem térítendő támogatás, a másik része kedvező feltételű hitelekből áll össze.

Orbán Viktor miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének találkozója az Európai Bizottság épületében Brüsszelben 2021. április 23-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Az Európai Bizottság bizonyos feltételek meglétéhez kötötték a csomag kifizetését, ezek viszont nem úgy szerepeltek arányaiban a magyar tervekben, mint ahogy azt elvárták volna. A 444 információi szerint többek közt a korrupcióellenes, illetve a jogállamiságot erősítő intézkedésekre akart kevesebbet költeni a magyar kormány az elvártnál.

A lapnak "egy magas rangú brüsszeli bürokrata megerősítette, hogy a közbeszerzési szabályozás, az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítése, a leszakadt társadalmi rétegek integrációja mind különösen fontos témák lennének, és ahol ilyenek szerepelnek egy tagállamnak küldött ajánlások között, ott el is várják, hogy ezekre is megfelelő súllyal költsenek a csomagból."

Múlt pénteken Orbán Viktor Brüsszelbe utazott, hogy tárgyaljon a helyreállítási csomagról Ursula von der Leyennel, aki az Európai Bizottság elnöke. Orbán előtte a Kossuth rádiós szokásos pénteki interjújában arról beszélt, hogy igazándiból sok mindent már nem kell letárgyalni, mert nagyjából el vannak döntve a dolgok a helyreállítási csomag kapcsán. 

Ehhez képest aztán a 444 információi szerint Orbán azzal nyitott Brüsszelben, hogy az előzetes 5800 milliárdos csomagból csak 2500 milliárdot akarnak lehívni (ez a teljes keret 43 százaléka). Gulyás Gergely miniszter a hétvégén ezt azzal indokolta, hogy a magyar kormány nem akar eladósodni (vagyis a vissza nem térítendő támogatási részt vennék csak igénybe a helyreállítási keretcsomagból, a 3300 milliárdos, kedvező és alacsony kamatozású hiteleket nem). Gulyás azt is hozzátette, hogy szükség esetén, bizonyos projektek kapcsán a kormány megfontolja, hogy 2023-ig felvegyen célzottan hitelt.

A kormány tavaly piaci alapon vett fel összesen 2300 milliárd forintnyi devizahitelt. A paksi orosz hitel, a kínaiaktól várt vasúti és egyetemépítési hitel is összesen 4500 milliárd forintot tehet ki – bár ezek lehívása még jórészt függőben van. Tehát az látszik, hogy a magyar kormányban az elmúlt másfél évben nem volt elvi ellenállás a hitelekkel szemben

- olvasható a cikkben.

A lap szerint szakértők arról beszélnek, azért kért csak szűkített összeget Orbán Brüsszelben, mert a magyar kormány nem akart egyeztetni a pénz felhasználásáról az Európai Bizottságban és az Európai Tanácsban, csak az a része kellett az összegből Orbánnak, amiről keveset kell egyeztetni.

"Ennek egyik oka az, hogy a kisebb keretben az országspecifikus ajánlásokban meghatározott brüsszeli igények már más arányban jelentkeznek, és a magyar kormány által vállalható követelmények súlya megnő. Így például a magyar tervben eredetileg is hangsúlyos vasútépítések és hulladékfeldolgozási tervek a csomag eddiginél jóval nagyobb részét teszik ki, és ezek olyan "zöld" célok, amelyeket a Bizottság nagyon is elvár. Néhány további brüsszeli ajánlás teljesítését is megígérte Orbán Leyennek. Így már kevésbé lehet belekötni abba, hogy egyéb ajánlások miért nem kapnak nagyobb figyelmet" - olvasható a cikkben a döntés lehetséges mozgatórugója.

A 444 információi szerint a vízgazdálkodásra szánt bő 160 milliárdos keretet, és az egyetemek fejlesztésére szánt több mint 1000 milliárdos keretet érintheti a szűkítés a legjobban, vagyis lehetséges, hogy itt lesz a legnagyobb a korábban megígért összegnél a visszavágás. A lap úgy értesült, a nyugati multikat hátrányosan érintő intézkedések miatt is vannak nézetkülönbségek az uniós vezetők és a magyar kormány között, ez is kihathatott arra, hogy Orbánék csak a szűkített csomagot kérik. Az Európai Bizottságnak a beadott tervek elbírálására két hónapja van a cikk szerint, és várhatóan még az idén érkezhet forrás az EU-tól, mivel a kért összeg 13 százaléka előlegként lehívható.

Forrás: 444.hu