Nem ismerte el bűnösségét megkezdett vallomásában Czeglédy Csaba a Kecskeméti Törvényszéken csütörtökön az általa irányított Human Operator Zrt. ügyében – írja az MTI.

Czeglédy Csaba nem ismerte el bűnösségét a Human Operator Zrt.-ügyben
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A jelenleg ügyvédi irodavezetőként, valamint szombathelyi önkormányzati képviselőként, illetve bizottsági elnökként is dolgozó elsőrendű vádlott és társai ellen költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség még 2019 februárjában a Szegedi Törvényszéken.

Czeglédy Csaba a bíróságra érkezésekor elmondta: „be fogjuk bizonyítani, hogy ez egy koncepciós eljárás és az ügyészség vallomásokat csikart ki”.

Arra a kérdésre pedig, hogy hova tűnt a több mint hatmilliárd forint, azt válaszolta: „el sem tűnt, pont ez a lényeg”.

A Surányiné Pólik Edina vezette tanács előtt zajló tárgyalásán a politikus úgy nyilatkozott, hogy nem bűnös. Hozzátette: a szombathelyi székhelyű Human Operator igazgatósági elnökeként sem ő, sem munkatársai nem követtek el bűncselekményt, a költségvetést szándékosan nem károsították meg.

Kifejtette, a 2015 óta folyó eljárásban

most van először lehetősége érdemi védekezésre, saját és munkatársai szerepének tisztázására.

A 2001 januárjában alapított Human Operator Kft. 2010 decemberéig működött, utána társasági formát váltott. Czeglédy Csaba véleménye szerint az ügyészség „ebből próbál a bűncselekmény szándékára következtetni, ez azonban téves” – tette hozzá.

A vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése és a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt.

A Human Operator Zrt. két generál alvállalkozó közbeiktatásával – melyek teljesítési segédként nyolc iskolaszövetkezetet vontak be – jelentős létszámú munkaerőt közvetített Magyarországon működő cégeknek. A foglalkoztatottak után fizetendő adókat és közterheket a dolgozókat névleg alkalmazó szövetkezetek nem vagy csak részben vallották be, és elmulasztották befizetni.

A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.

Czeglédy Csaba így fogalmazott:

a jelen ügyben nincsenek fiktív számlák, offshore cégek, illetve a bűnszervezet vezetője és a munkatársak sem gazdagodtak meg, egyesek azonban 2017 nyarától el akarják hitetni, hogy a pénz ellenzéki pártok kasszájába került, de ez nem igaz.

Hangsúlyozta, az eljárás során be akarja bizonyítani, hogy „ez nem egy bűncselekmény krónikája, nem egy költségvetési csalás”, hiszen „amíg politikai és egyes gazdasági szereplők nem szóltak bele a hatóság munkájába, addig a NAV bűnügyi igazgatósága is azon az állásponton volt, hogy a vádban leírtak nem minősülnek bűncselekménynek.”

Az ügy elsőrendű vádlottja szerint felmerül a kérdés, „tisztességtelen eljárásból lehete-e tisztességes ítéletet hozni”, hiszen számos, súlyos eljárásjogi hiba történt az ügyben.

A politikus úgy véli, jogszerűen vádat kellett volna emelni, hogy bűntetőeljárást lehessen folytatni ellene, miután a Szegedi Ítélőtábla az eljárás folytatására kérte a Szegedi Törvényszéket, de ez nem történt meg.

Súlyos eljárásjogi hibának tartja vezető védőjének kizárását is az eljárásból, hiszen ezzel sérült a védelemhez való alapjoga. A védelmét a kezdetektől ellátó Hankó Faragó Miklós ugyanis nagy alapossággal ismerte az ügy minden részletét – sorolta.

A Szegedi Törvényszék két tanácsa korábban húsz vádlott vonatkozásában előkészítő ülést tartott, közülük hét – a bűnösségét beismerő és az ügyészséggel egyezséget kötő – vádlott ügyében jogerős döntést is hozott. A bíróság a vádlottakra másfél és három év három hónap közötti börtönbüntetést szabott ki úgy, hogy hárman nem bocsáthatók feltételes szabadságra.

Czeglédy Csaba beszélt arról is, hogy meg kellett volna vizsgálni a Szegedi Törvényszék illetékességét, miután az előkészítő szakban befejeződött a Csongrád megyei lakhellyel rendelkező vádlottakkal szemben az eljárás. Ez azonban nem történt meg, pedig ez esetben elkerült volna az ügy a Szegedi Ítélőtábla illetékességi területéről.

Eljárásjogi hibának minősül az is az ügy elsőrendű vádlottja szerint, hogy kizárt bírák vettek részt az egyességek és ezek alapján az ítéletek meghozatalában, akárcsak az, hogy sorra jelentették be a Szegedi Törvényszék bírái az elfogultságukat az ügyben.

Tavaly januárban több, az ügyben eljáró bírót követően a Szegedi Törvényszék valamennyi büntető ügyszakos bírája elfogultságot jelentett be, ezért a Szegedi Ítélőtábla a büntetőügy elbírálásából a szegedit kizárva, az eljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki.

Az ügy következő tárgyalását – Czeglédy Csaba kihallgatásának folytatásával – július 12-én és 13-án tartják a Kecskeméti Törvényszéken.

Forrás: MTI
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

4 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Néro
Tavaly januárban több, az ügyben eljáró bírót követően a Szegedi Törvényszék VALAMENNYI büntető ügyszakos bírája elfogultságot jelentett be, ezért a Szegedi Ítélőtábla a büntetőügy elbírálásából a szegedit kizárva, az eljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki.
Kecskeméten biztos találnak 1 bírót aki nem lesz elfogult és végrehajtja az Úr akaratát.
ómió
Az indok nyilván az ÁFA "illékonysága" lehetett!
ómió
@durbincs: Egy bolsinál ez nem kérdés!
ómió
@durbincs: Hogy retro-e, nem tudom, de, hogy tetübolsi, az tuti!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.