Pedig pont ezeken a helyeken lenne a legnagyobb szükség a tanárokra.
A HVG oktatási szakportálja, az Eduline.hu cikke szerint évek óta komoly tanárhiánnyal közdenek a kistelepülési iskolák, melyek a nyugdíjba vonuló tanárok helyére egyre nehezebben tudnak új pedagógusokat felvenni.
Fotó: pixabay.com CCO
A cikkben példaként egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nagyközség általános iskolája van megemlítve, ahol német-, magyar-, informatika- és kémiatanárt, valamint testnevelőt is keresnek, de egy 1000 fős borsodi településen az óvodába keresnek négy óvodapedagógust. Egy somogyi településen matematika-fizika-informatika szakost keresnek.
A cikk szerint jelenleg a közigazgatási állásportálon a tanár szóra rákeresve 1865 hirdetés található (ebben benne vannak a főiskolai és egyetemi tanári hirdetések is), a legtöbb általános vagy középiskolába keres pedagógust. A tanítók országszerte 900, míg az óvodapedagógusok 802 álláshely között válogathatnak.
A cikk szerint a tanárhiány már a városokban is érzékelhető, a kistelepüléseken viszont évek óta rossz a helyzet. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, Neubauer Tamás szerint mára
eljutottunk oda, hogy a kisiskolák a nyugdíjba vonuló tanárokat nem tudják pótolni. A szakos ellátottsággal van gond: gyógypedagógust, fejlesztőpedagógust nagyon nehéz találni, természettudományos, informatika szakosokat is.
Az elnök hozzátette: vannak olyan tanárok, akik párhuzamosan három-négy, vagy akár öt iskolában is tanítanak egyszerre,
Minden nap máshol tartanak órát – hétfőn az egyik település iskolájába mennek, kedden a másikba, szerdán a harmadik településre, és így tovább,
és ez főképp a természettudományos tárgyakat oktató tanároknál van így szerinte, ők kényszerülnek rá az ingázásra és a több helyen oktatásra. Ez azért van, mert a kisebb települések iskoláiban általában évfolyamonként egy osztály van, vagyis egy kétszakos – például kémia-biológia – tanárnak is hetente csak hat-nyolc órát jelent, ami pedig messze elmarad a tanárok minimális heti óraszámától.
Neubauer hozzátette, ez a rendszer sem a diákoknak, sem az iskolák között ingázó tanároknak nem jó, utóbbiak "hontalan pedagógusok", mert hogy egyik iskola tantestületéhez sem tartoznak szervesen.
Van olyan, hogy az iskolák egymás között "bartereznek":
Az iskolaigazgatók bartereznek: én adok neked egy történelemtanárt, te adsz nekem egy földrajzost. Ha egy igazgató lelkiismeretes, és azt szeretné, hogy a gyerekek megkapják azt a tudást, ami nekik jár, akkor addig hívogatja a kollégákat, amíg nem talál valakit, aki hajlandó megtartani hetente pár órát
- mesélte az egyik kényszermegoldást Neubauer, aki hozzátette, a tanárok is keresnek új kollégákat, mert ha nem találnak egy megüresedett helyre új embert, akkor nekik kell még többet helyettesíteniük.
Az óvodákban is rossz a helyzet (pedig Győr-Moson-Sopron megye még a jobb helyzetűek között található):
Az óvodákban még nagyobbak a gondok, ott erősen érezhető a munkaerőhiány. A fizetések nagyon alacsonyak, a fluktuáció nagy, és van, hogy csoportokat kell összevonni ahhoz, hogy a gyerekekkel legyen óvodapedagógus, mert nincs elég kolléga
- mondta el a megyei elnök a szakportálnak.
Az Eduline cikke szerint a problémára már több szakmai szervezet is rámutatott, a Magyar Kémikusok Lapjában például idén tavasszal tértek ki arra, hogy
"pont azok a tanárok kényszerülnek ingázásra, akikből egyébként is hiány van.
Forrás: eduline.hu
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás