Orbán elővette a szabadságharcos retorikát – segíteni akar, de több szektort is tönkretehet a kormány

A kormányzat nagyjából egy hónappal ezelőtt tűzte zászlajára az elszállóépítőanyag-árak elleni küzdelmet. A témában többször is megnyilatkozó miniszterelnök a kezdetektől a szokásos szabadságharcos retorikát vette elő – írja a g7.hu.

Kép:Pixabay

Kijött egy jogszabály, amelynek a politikai deklaráción kívül nem értjük az okát, nem látjuk, miért működik majd jól, de azt látjuk, hogy nagyon komoly kockázatokat jelent azoknak, akik exportálnának, egyszerűen mert nem szakszerűen rakták össze.

Így foglalta össze röviden egy cégvezető azt a szabályozást, amellyel a kormányzat az építőipari alapanyagok árának emelkedését próbálja megfékezni. Véleményével nem volt egyedül:

a nyilatkozó ágazati szereplők többsége úgy látja, hogy a rendelet hatalmas adminisztratív terhet ró az exportőrökre, ami miatt sokan elgondolkodhatnak, érdemes-e egyáltalán külföldre értékesíteniük.

Így bár a szabályozás hivatalosan egyelőre nem exportkorlátozás vagy -tiltás – hiszen ilyet az EU-ban nem lehet csak úgy bevezetni –, a gyakorlatban azonban mégis így működhet.

A politikai üzenet leegyszerűsítve az volt, hogy a kormány az otthonfelújítási támogatással 3 milliós ajándékot adott a magyar családoknak, akiktől azonban ezt elveszik az építőanyag-gyártó multik, mivel sokkal drágábban adnak mindent, mint korábban. A kormánynak ezért mindenképpen lépnie kell, hogy meggátolja ezt az – Orbán Viktor megfogalmazása szerint – „morális értelemben is bántó” folyamatot.

A témára teljesen rápörgött a GVH, a fogyasztóvédelem elkezdte ellenőrizni a kereskedőket, a kormány pedig bejelentési kötelezettséget írt elő az exportőrök számára. A legnagyobb hatást a kabinet lépéseitől várhatták a szektor szereplői és a lakosság is, ám főleg az utóbbi körnek csalódnia kellett. Hiába csomagolta családvédelmi köntösbe az építőipari szabadságharcát a kormány, a meghozott intézkedések végül a családoknak segítenek a legkevésbé. Az exportőrök egy részének pedig kifejezetten ártalmasak.

A kormány egyébként direktben korlátozni akarja az exportot, ám ez uniós jóváhagyás nélkül nem lehetséges. Éppen ezért a tényleges kiviteli stopot csak októberben, az EU-s engedély után vezetnék be, és

az átmeneti időszakra találták ki a bejelentési kötelezettséget, valamint az állam elővásárlási jogát.

Az új szabályozás lényege, hogy a kormány által kijelölt 19 termékkör esetében azok gyártóinak, mielőtt kivinnék külföldre az áruikat, be kell ezt a szándékukat jelenteni a kormánynál.

A szabályozással az elképzelés nyilván az volt, hogy a kritikus építőanyagokat az országon belül tartsák. Ha egy cég ki akar valamit vinni, akkor az állam megveszi, és olcsóbban eladja a kereskedőknek, így nem lesz hiány, és az árakat is le lehet törni. A gond csak az, hogy a piac és az érintett iparágak nem ilyen faék egyszerűséggel működnek.

Hangzatos és politikailag jól eladható üzenet, hogy a kormány intézi az építőanyagot, de ez egy sokkal komplexebb kérdés

– mondta lapnak Bányai Kornél, az egyik leginkább érintett vállalat, a kőzetgyapotot gyártó Rockwool Hungary Kft. ügyvezetője.

A KSH adatai szerint tűzálló cementből, habarcsból és betonból, kőzet- és salakgyapotból, illetve több vas- és acéltermékből is kevesebbet exportáltak az idei első négy hónapban, mint ami az előző években jellemző volt ebben az időszakban. A 19 temékkategóriából öt esetében csökkent a kivitel mennyisége, további kettőnél pedig nagyjából a megszokott szinten maradt.

A piaci szereplők most abban bíznak, hogy a kormányzat átgondolja, és a valósághoz igazítja a szabályokat.

Erre van is esély, hiszen a járványidőszakban is többször előfordult, hogy egy-egy sebtében meghozott, a valóságtól eléggé elrugaszkodott jogszabályt később jelentősen átszabtak.

Az építőiparban azonban a korábbiakban ennek az ellenkezőjéről is volt tapasztalat, és előfordult, hogy az érintett szervezetek betű szerint ragaszkodtak egy betarthatatlan rendelethez.

Ennek ellenére furcsa módon a szektor szereplői mintha nem keresnék a kapcsolatot a döntéshozókkal. Többen is azt mondták, hogy nincsen egyeztetés az érintett exportőrök és a kormányzat között. A többség arra számít, hogy októberben az EU úgyis elkaszálja a kabinet exportkorlátozási terveit, azt a néhány hónapot pedig legfeljebb kibekkelik valahogy.

Forrás: g7.hu