Tavaly szeptemberben Európa-szerte berobbant a járvány második hulláma, miután az országok nagyjából hasonló körülmények között töltötték a nyarat – kezdi összefoglalóját a g7.
Kép:Pixabay
Az adatokból jól látszik, hogy a még csak részleges védelmet nyújtó első oltáson a déli, a nyugati és az északi tagállamok lakosainak több mint 65 százaléka esett túl, de akad példa 75 százalék feletti átoltottsági arányra is: Dánia, Portugália, Spanyolország és Málta is az első oltások beadásában élen járó országok csoportjába tartozik.
A közép- és kelet-európai régióban még mindig viszonylag magas átoltottságú Magyarországról nézve különösen aggasztó, hogy az olyan kedvelt szomszédos nyaraló- és kirándulóhelyeken, mint Horvátország és Szlovákia, épp csak eléri a negyven százalékot az oltottak aránya, míg Romániában a lakosságnak mindössze 27 százaléka kapott legalább egy adag vakcinát.
A keleti, illetve a középső régió lemaradása e tekintetben is látványos, a fentebb már említett országok mellett Bulgária helyzete különösen aggasztó:
az itt lakók mindösszesen 17 százaléka kapta meg mindkét oltását a többadagos vakcinákból.
A fenti regionális különbségek még inkább aggasztók, ha figyelembe vesszük, hogy a koronavírus épp ebben a térségben különösen pusztító volt az eddigi tapasztalatok szerint.
Magyarországról szemlélve pedig további szomorúságra adhat okot, hogy míg tavasszal még kiemelkedő arányban váltak védetté a magyarok (és egy darabig más keleti tagállamok is viszonylag jól haladtak a vakcinációval), az átoltottsági rangsor csúcsáról egyre lejjebb csúszik a magyar statisztika.
Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy korábban elsősorban a vakcinákhoz való hozzáférés határozta meg az előrehaladást, ebben pedig hazánk előnyre tett szert a Szputnyik V és a Sinopharm beszerzésével. Most már viszont Európában az oltóanyag mennyisége nem igazán szűk keresztmetszet, így olyan puhább tényezők vették át a főszerepet, mint hogy mennyire bíznak az emberek hazájuk állami és azon belül az egészségügyi intézményrendszerében, mennyire félnek a megbetegedéstől, illetve milyen korlátozásokkal kénytelenek szembenézni, akik nem oltatják be magukat.
Pedig abban most már teljes egyetértés van a szakemberek között, hogy a koronavírus Európa-szerte domináns delta változata sokkal fertőzőbb a harmadik hullámot okozó brit variánsnál, és gyűlnek a tapasztalatok arról is, hogy az általa okozott megbetegedés súlyosabb.
A délkelet-európai országok legfeljebb csak abba kapaszkodhatnak, hogy az izraeli adatok szerint korábbi koronavírus-fertőzöttség nagyobb arányban véd a delta variáns ellen, mint a kétdózisos Pfizer-oltás. Ha pedig egy országban a hivatalosan kimutatottnál nagyobb volt az átfertőzöttség, akkor az ezen az úton kialakult immunitás is jelentősebb lehet.
Magyarországon a legfrissebb adatok szerint a negyedik hullám bekövetkeztével némileg élénkül az oltások iránti érdeklődés, ráadásul augusztus eleje óta harmadik adagra is lehet jelentkezni. A kormány továbbra is az oltások propagálásával igyekszik megakadályozni a járvány felfutását, korlátozásokról egyelőre nincs szó.
Érdemes felidézni, hogy egy éve augusztus végén már napirenden voltak a határok lezárásával kezdődő őszi szigorítások, igaz, akkor a koronavírus elleni szérumokat még csak javában fejlesztették a gyártók.
Most egyelőre csak és kizárólag a vakcinák jelentette védelemre alapoz a kormány.
Ezt a stratégiát azonban pont az teheti próbára, ha az izraelihez hasonló negyedik hullám esetén sem lenne hajlandó érdemi korlátozásokat bevezetni főleg, ha még az oltatlanok számára sem lépné ezt meg.
Forrás: g7.hu
Címlapkép: Pixabay
11 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás