Áll a bál a sokat vitatott Totem című alkotás körül. A 10 tonna szarvasagancsból álló kapun fel lehet fedezni jó néhány olyat, amelyet látszólag lefűrészeltek, pedig a hivatalos közlemény szerint az kivétel nélkül elhullajtott agancsokból készült.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A Telex.hu cikke szerint azonban a vadászoknak címzett gyűjtési felhívás még nem szorítkozott kizárólag erre a kitételre.
Mióta csak bejelentették, hogy a vadászati világkiállításra bőgő szarvasfejet formázó, gigantikus kapu készül tíztonnányi agancsból, a szervezők nagyközönség felé irányuló kommunikációjának mindvégig visszatérő eleme volt az a részlet, hogy az alapanyag hullajtott agancs.
Odaírták ezt az elkészült alkotás, Szőke Gábor Miklós művész Totemje mellé is a táblára a világkiállításon. „Az agancsok kivétel nélkül hullajtottak, így egyetlen állatot sem kellett lelőni” – olvasható itt.
„Nos, hacsak nem csontfűrész segítségével hullajtják manapság az őzek és szarvasok az agancsaikat, nagyon erős a gyanúm, hogy az állítás nem igaz. De hívhatjuk akár hazugságnak is. A szobor valóban nagyrészt hullajtott agancsokból áll, legalábbis az alsó részén, erre jól láthatóan nagyon ügyelt a készítő. Azonban a magasabban levő részeken szép számmal lehet látni lefűrészelt agancsokat. Nyilvánvaló, hogy ezek nem természetes úton hullottak le. Hacsak nem minden állat, amiről levágták, végelgyengülésben vagy hosszan tartó, türelemmel viselt betegségben hunyt el. De még akkor sem lehetne őket hullajtott agancsnak nevezni”
– hívta fel a figyelmet egy Telex olvasó, aki fotókat is készített arról, amit észrevett.
A táblán olvasható szöveg szerint egyébként két éven át gyűjtötték az erdészetek a hullajtott agancsot, hogy megvalósulhasson a szobor, amely a művészi szándék szerint kifejezi a spirituális kapcsolatot állat és ember között, és bőgés közben ábrázolja a Csodaszarvast.
A tíz tonna soknak tűnik, és sok is, de figyelembe véve, hogy gímszarvas-, dám- és őzagancsokról is szó van, ez a mennyiség összejöhet a magyarországi vadállomány nagysága alapján. Az viszont már problémát jelenthetett a gyűjtésnél, hogy az agancsok amúgy elég értékesek. A vadászati törvényhez tartozó végrehajtási rendelet a hullott agancs vadgazdálkodási értékét kilónként 5 ezer forintban határozza meg, a felvásárlási ár pedig a gyakorlatban ennél magasabb, információink szerint olyan 6 és 10 ezer forint között mozog.
A szóban forgó fotókat a Telex.hu cikkében láthatják.
Forrás: Telex.hu
4 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás