Vasárnap a szavazás ideje alatt is szabad kampányolni, ez alól csak a szavazóhelyiségek 150 méteres környéke a kivétel. Általános kampánycsend sincs már. Az átjelentkezők zöld borítékot kapnak. Aki nem írja alá a névjegyzéket, az nem szavazhat.
Nincs kampánycsend, de a szavazókörök 150 méteres körzetében tilos a kampányolás
Általános kampánycsend nincs, a választási törvény azonban előírja, hogy a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteres sugarú területen belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni – olvasható az MTI hírében.
Egy nő leadja szavazatát az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakgimnázium és Szakközépiskolában kialakított szavazókörben az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án
Fotó, címlapkép: MTI/Balogh Zoltán
A szavazóhelyiség területén kívül, közterületen található választási plakátok eltávolítását a törvény nem írja elő, az nem tartozik a szavazatszámláló bizottság (szszb) feladatai közé, és a plakátokat az szszb tagjai önhatalmúlag nem távolíthatják el. Ha a választópolgárok sérelmezik a plakátok elhelyezését az szszb-nél, tájékoztatni kell őket, hogy az egyéni választókerületi választási bizottsághoz (oevb) nyújthatnak be kifogást.
A szavazatszámláló bizottság tagjai (sem a választott, sem a megbízott delegált tagok) nem viselhetnek olyan öltözéket vagy kiegészítőt (például kitűzőt, jelöltre vagy pártra utaló ruhadarabot), amely valamelyik jelöltre, listára vagy jelölőszervezetre utalhat.
Sem a szavazóhelyiségben, sem az előterében nem lehet olyan tárgy (jelkép, jelvény, dekoráció), amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben.
Az szszb-nek rendszeresen ellenőrizze kell, nem helyeztek-e el valamely szavazófülkében kampányeszköznek minősülő anyagot, például jelöltnek vagy jelölőszervezetnek a szórólapját.
A törvény azt azonban tiltja, hogy a szavazás napján választási gyűlést tartsanak.
Az átjelentkezett szavazók zöld borítékot kapnak
Azok a választópolgárok, akik nem a lakóhelyükön szavaznak az országgyűlési képviselők választásán és a népszavazáson – összesen mintegy 158 ezren – zöld borítékot kapnak a szavazatszámláló bizottságtól, ebbe kell belehelyezniük a kitöltött szavazólapjaikat. Nagyon fontos, hogy a borítékot – mivel az "utazni fog" a választópolgár lakóhelye szerinti választókerületbe – lezárják.
A szavazatszámláló bizottság az átjelentkezett választópolgár esetében a névjegyzék alapján megállapítja, melyik egyéni választókerület szavazólapját kaphatja meg a párt- vagy nemzetiségi lista mellett. A bizottságnak zöld borítékot kell adnia az átjelentkezett választópolgárnak (fehéret a szavazókör területén lakcímmel rendelkező választók kapnak).
A zöld borítékon annak az egyéni választókerületnek a neve szerepel, amelynek a választó az egyéni képviselőjére szavaz.
Ha a szavazatszámláló bizottság tévedésből egy másik választókerület borítékját adja a választópolgárnak, akkor az a szavazat gyakorlatilag elvész. A szavazatot ugyanis a borítékon szereplő választókerület szavazatszámláló bizottsága bontja fel, és ha ott derül ki a tévedés, akkor már nincs mód a szavazat "utaztatására" a megfelelő választókerületbe.
Az átjelentkező választópolgárnak a szavazólapokat tartalmazó borítékot leragasztva kell az urnába dobnia.
A szavazatszámláló bizottság tagjai az urna felbontásakor kiválogatják a zöld borítékokat, megszámlálják és szállítóborítékba (nagyszámú zöld boríték esetében dobozba) teszik, feltüntetve rajta a megyét, a választókerület számát és a település nevét. Rá kell vezetni a szállítóborítékba helyezett zöld borítékok számát is.
A zöld borítékokat tilos felbontani, azokat hétfőn a Nemzeti Választási Irodába viszik, ahol szétválogatják a 106 egyéni választókerület szerint. A voksok ezután – a külképviseleteken leadott szavazatokkal együtt – kerülnek el szombaton a "cél-választókerület" kijelölt szavazatszámláló bizottságához, ahol azokat "bekeverik" a választás estéjén fel nem bontott urnákba, és így számlálják meg a szavazatokat.
Alá kell írni a névjegyzéket, különben nem lehet szavazni
A szavazatszámláló bizottságoknak vissza kell utasítaniuk, vagyis nem engedik szavazni azt a választópolgárt, aki nem tudja igazolni személyazonosságát, és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), nem szerepel a szavazóköri névjegyzékben, már szavazott vagy megtagadja a névjegyzék aláírását.
Ha valaki nem tudja igazolni a személyazonosságát, a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, és emiatt felveszik a visszautasítottak jegyzékére, de később visszatér és magával hozza az érvényes igazolványát, akkor természetesen szavazhat.
Vissza kell utasítani azt is, aki nem szerepel a névjegyzékben, esetleg már szavazott (azaz már szerepel az aláírása a névjegyzéken).
A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot, de külön kell aláírnia a népszavazás és az országgyűlési választás szavazólapjának átvételét. Dönthet úgy, hogy valamelyik szavazólapot – akár az országgyűlési választásét, akár a népszavazásét – nem veszi át, ekkor csak a megfelelő rovatban írja alá a névjegyzéket. Ha csak egyik helyen írja alá a névjegyzéket, és később visszatér szavazni, a másik rovat aláírását követően megkapja a másik szavazólapot is.
Ha a választópolgár kifogásolja, hogy alá kell írnia a névjegyzéket, akkor a szavazatszámláló bizottság elnöke felvilágosítja: az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. Ha a választó megtagadja a névjegyzék aláírását, akkor vissza kell őt utasítani, és fel kell vezetni a visszautasítottak jegyzékébe.
2 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás