Köszönőviszonyban sincs a valósággal az Orbán-kormány Brüsszelnek küldött programja

A HVG360 számolt be arról, hogy köszönőviszonyban sincs a valósággal az Orbán-kormány Brüsszelnek küldött programja. Nincs benne megjelölve sem az euróövezeti csatlakozás céldátuma, sem a rendeleti kormányzás fenntartása, sem a forrásvesztéssel fenyegető jogállamisági vita „Brüsszellel”, sem a várható költségvetési kiigazítás.

Kép: YouTube

Miközben Matolcsy György a minap azzal riadóztatta a kormányt, hogy „elromlott” a külső és a belső egyensúly, súlyosan deficites a költségvetés és a folyó fizetési mérleg, elszabadulóban az infláció, s emiatt kétéves stabilizációs programra, „kreatív, merész és unortodox lépésekre”, második adóreformra volna szükség, a konvergenciaprogram sem helyzetértékelésében, sem jövőképében nem emlékeztet erre a jegybankelnöki vízióra.

Középtávon folyamatosan képes lesz évi négy százalékot meghaladó bővülésre, az államadósság a tavalyi 76,8 százalékról öt év alatt a GDP 63 százalékára zsugorodik, az államháztartás hiánya két éven belül a háromszázalékos maastrichti határérték alá csökken, majd még tovább mérséklődik.

Sem eurócsatlakozási stratégiája, sem céldátuma nincs a kormánynak. Magyarország nem közeledett az euróövezeti feltételrendszerhez, hanem távolodik tőle; öt-hat éve csaknem az összes kritériumot teljesítette, a mai inflációval, a hosszú lejáratú állampapírok kiemelkedően magas hozamával és az államháztartás nagyra növesztett deficitjével azonban messze leszakadt tőlük.

Az idén 8,9 százalékos, jövőre 5,2 százalékos áremelkedést jö­vendöl a konvergenciaprogram, amely megpendíti, hogy az erőteljes drágulásban a globális folyamatokon kívül „vélhetőleg” a magyar monetáris politika is „jelentős szerepet játszik”. 

Az még inkább, hogy a választások előtti kormányzati osztogatásról mindketten úgy értekeznek, mintha nem volna köze az infláció gyorsulásához, holott az összefüggés evidens

viszont ennek elismerése a jelek szerint politikai tabu.

A konvergenciaprogram beéri azzal a megállapítással, hogy az idén közel 1800 milliárd forint többletjövedelem jut a háztartásokhoz.

Fel sem rémlik a konvergenciaprogram készítőiben, hogy az uniós pénzek folyósítását bármiféle veszély fenyegetné, jóllehet ez a középtávú növekedési pálya legnagyobb kockázata.

A jogállamisági vita ellenére a hétéves pénzügyi terv keretében 22,5 milliárd euró felzárkóztatási támogatást és 11,9 milliárd euró agrárszubvenciót várnak, a helyreállítási terv értelmében pedig 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást, illetve 10 milliárd euró olcsó hitelt.

Arról, hogy hiánylistára mi szolgál némi magyarázatul, illetve hogy melyek azok a témakörök, amelyek alapvetően meghatározzák a magyar kormány működését bővebben válaszol a HVG360 cikke.