A legnyereségesebb ágazatok 30 százalék feletti árbevétel-arányos adózott eredményt értek el, de közülük egyetlen sincs, amelyre vonatkozna az „extraprofitadó” – számolta ki a GKI. Közel 322 ezer cég adatait tekintették át. A számok egészen meghökkentőek.
Fotó: pixabay.com
A kormány a költségvetési túlköltés miatti elszaladó hiányt speciális adókkal kívánja finanszírozni – kezdi elemzését a GKI Gazdaságkutató,l amelyet az énpenzem.hu idéz.
A kutatók kifogásolják, hogy a kormány ennek ellenére nem a nyereséget (profitot, adó előtti eredményt), hanem az adott ágazatok, cégek árbevételét adóztatja, ami nincs tekintettel a költségszerkezetre. A GKI a 2020-as, kettős könyvvitelt vezető vállalati (közel 322 ezer cég) adatok alapján megvizsgálta, hogy szakágazati szinten hogyan alakultak a profitok.
A vizsgált 3 mutató a GKI szerint arra világít rá, hogy félrevezető az extraprofit fogalma, mivel mutatónként nézve igen eltérő sorrendek alakulnak ki. Mindez az egyes szakágazatok jellegzetességétől függ (például több eszközt használ-e vagy inkább munkaerő igényes). Hiába látszik azonban erőteljesen, hogy
az építőipar, az építőanyag-ipar egyes szakágazatai, a jogi és mérnöki tevékenységek nyernek az áremelkedésen, extra adóztatásuk mégsem merült fel.
A kutatók szerint amúgy (ha – tesszük már mi hozzá – valóban a többletnyereség elvonása lenne a cél) akár a feldolgozóipar egyes területein is érdemes lenne körülnézni. Példaként említik a jelentős költségvetési támogatást kapó gumiabroncsgyártást.
Szintén elgondolkodtató, hogy a szerencsejáték ipar miért marad ki rendszeresen a különadókból, miközben a turizmus szempontjából válságos évben is 35 milliárd forintos adózott eredményt értek el a szakágazat cégei.
Címlapkép: pixabay.com
Nem baj! A hülyemagyarnak nem az igazság kell, majd megmondják a mafiiózók, hogy miről mit kell gondolni, mondani.
Hát csak nem fog ő feleslegesen gondolkodni... Még mit nem?!