Ahogy arról korábban beszámoltunk, június 4-én, 88 éves korában meghalt a Moldova György Kossuth-díjas író. Az író özvegye, Palotás Katalin a Blikknek mesélt kapcsolatukról.
Üres minden. Nem csak a ház, a lelkem is. Egyszerűen kiüresedett. Csak kóválygok itt, keresem a helyem, és keresem azt az embert, aki mindennél fontosabb volt az életemben
– mondta Palotás Katalin.
A lapnak azt is elárulta, hogy nem szeretett ott élni, olykor gyűlölte a helyet. Az özvegy az évtizedekkel ezelőtti megismerkedésükről is mesélt.
Munkakapcsolat volt, magam is írtam, szerkesztettem, aztán jött a lehetőség, hogy Moldova Györggyel dolgozhassak, és én megtiszteltetésnek vettem. Szerettem az írásait, szerettem az egyéniségét, de nem gondoltam volna, hogy ennél mélyebb, sokkal mélyebb érzéseket táplálok majd iránta.
Az özvegy nem túl meggyőzően, de azt mondta, az író családja elfogadta a színrelépését.
Arra a kérdésre is válaszolt, hogy kié lesz az örökség.
Mindent Moldova György két lánya örököl majd. Az első lépcsőfoktól az utolsó szögig, a bútorokig, a kredencig. Gyuri könyvgyűjteményéig. Ez nem is volt soha téma közöttünk. Én Moldovát, az embert szerettem, s ha egy halászkunyhóban lakott volna a Duna-parton, akkor is vele élek. Vita, vagy feszültség sem lehet ebből, mármint az örökségből, mert én hamarosan pakolok, és talán világgá megyek. Vagy lehet, hogy Szegedig, az közelebb van. Semmit nem viszek el innen. Egyetlen fűszálat sem, csak Gyurit, aki itt van bennem bármeddig is élek.
Palotás Katalin arról is beszélt, hogy Moldova, a Kádár-rendszer elkötelezett híveként hogyan élte meg a rendszerváltást.
Lehet, hogy hihetetlen amit mondok, de pozitívan, reményteljesen. Már ő is látta, hogy az idős kommunisták nem alkalmasak az ország vezetésére. Hitt a fiatal Orbán Viktorban, azt gondolta róla, hogy valódi változást hozhat ebbe az országba, hogy „friss vér” kerül majd a politika életbe. Aztán csalódnia kellett, mélységesen csalódnia. Nem idézném most, hogyan változott a véleménye Orbán Viktorról.
Az özvegy azt is elárulja, hogy miért nem engedte megjelenni Moldova György utolsó, róla szóló könyvét.
Azért, mert nem volt méltó a mi kapcsolatunkhoz, s ezt Gyuri is tudta. De ettől is volt ő csodálatra méltó, hogy hagyta veszni a kéziratot, a munkáját. Először és utoljára ebben az életben.
További részletek itt olvashatóak.
12 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás