Kész Brüsszel rezsiterve – a magyar kormány nem rajong érte

Az Európai Bizottság és a legtöbb tagállam már szorgalmazza, hogy az EU árszabályozást vezessen be az energiapiacokon – írja a Napi.hu.

Fotó: Pixabay

Brüsszel azzal számol, hogy az olcsóbb földgáz- és villamosenergia-árak visszafoghatják az inflációt, valamint a fogyasztók terheit, de az uniós reizsicsökkentés csak tompítani tudja majd a gazdasági válság hatásait.

Az Orbán-kormány egyelőre nem támogatja az árcsökkentő lépéseket.

A Bloomberg által csütörtökön megismert politikai feljegyzés szerint

az Európai Bizottság egy intézkedéscsomagot fontolgat, amely többek között az energiaigény csökkentését, valamint a megújuló energiaforrásokra, az atomenergiára és a szénre vonatkozó árplafonokat tartalmazná.

A brüsszeli feljegyzésben az áll:

Bár a beavatkozási eszközök segíthetnek enyhíteni a válság hatásait, különösen egyes fogyasztói kategóriák tekintetében, nem fogják az energiaárakat a válság előtti szintre visszahozni, és nem fogják megszüntetni a válságnak az inflációraés az európai gazdaság egészére gyakorolt jelentős hatásait

Úgy vélik, hogy nincs olyan lépés, amely rövid távon megakadályozhatná, hogy az energiaválság átszivárogjon a gazdaságba.

Az EU már megállapodott abban, hogy alternatív gázforrásokat keresnek, a hétvégén Emmanuel Macron francia elnök meg is állapodott Algériával, hogy 50 százalékkal növelik a szállításokat, valamint egyelőre az ázsiai LNG-piacok alacsonyabb kereslete is segíti a gázbeszerzést. Az Európai Unió arról is döntött, hogy a tagállamok növelik a megújuló energiaforrásokra való támaszkodást, megerősítik a gáztárolási követelményeket, és önkéntes fogyasztáscsökkentési célokat határoznak meg, hogy a következő telet áramkimaradások nélkül vészeljék át.

A Bizottság által felvetett lehetőségek sokkal ésszerűbb megközelítést jelentenek, mint az áramárba beépülő gázköltségek maximalizálása – mondta Fabian Ronningen, a Rystad AS energiaipari elemzője a Bloombergnek.

Ezeket ismertetve a brüsszeli uniós végrehajtó testület a politikai feljegyzésében azt ajánlotta, hogy az áramárak megfékezésére irányuló rövid távú beavatkozás három összetevő kombinációjaként működne a legjobban:

a villamosenergia-kereslet csökkentése a tagállamok által júliusban elfogadott téli felkészültségi rendeletben szereplő kötelező gázkereslet-csökkentés mintájára. (Ezt Magyarország és Lengyelország sem támogatta.)

árkorlátozás a gáztól eltérő áramtermelő technológiákra, amelyek üzemeltetési költségei alacsonyabbak a gáztüzelésű erőművekénél.

az árkorlátozásból származó bevételekre kivetett adó – gyakorlatilag a magas energiaárak miatt a kereskedőknél jelentkező magas profit –, amelyek hozzájárulnának a kiskereskedelmi árakkal kapcsolatos beavatkozások finanszírozásához.

A magyar kormány részéről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kommentálta az akkor még csak körvonalaikban ismert terveket, de jelezte, nem tartják jó megoldásnak azokat. Mint mondta, a gázárra vonatkozó szabályozás a kínálatcsökkenéséhez vezethet, mert olcsón egyetlen gáztermelő sem adja majd el a készleteit.

A különadók – ilyeneket egyébként Magyarország is kivetett az energetikai cégek többlet bevételeire – nem kommentálta a miniszter. Viszont azt jelezte, hogy semmi olyan javaslatot nem támogat az Orbán Viktor vezette kabinet, amely lényegében egy energetikai szankció. Az áram-, olaj- és földgázárak esetében a hatósági szabályozást ilyennek tartják.

A magyar kormány már korábban jelezte, hogy az Európai Bizottság 15 százalékos gázfelhasználás-csökkentésre vonatkozó javaslatát egyáltalán nem támogatja.

A felhasználás csökkentése lehet a legnehezebb uniós feladat. Ugyan az Európai Bizottság javaslata szerint az energiakereslet csökkentése érdekében a kormányok felkérhetnék az ipari fogyasztókat, hogy tegyenek ajánlatot arra, hogy visszafogják a felhasználásukat, amire a kormányok támogatást fizethetnek. A jegyzet szerint a háztartások is kaphatnának ösztönzőket az energiafelhasználás visszafogására. 

Az energiatermelők bevételeinek korlátozása az állami költségvetések számára többletfinanszírozást jelentene, amelyet a fogyasztók energiaszámláinak csökkentésére lehetne fordítani szabályozott tarifák, közvetlen jövedelemtámogatás vagy járulékcsökkentés révén. Vagyis Brüsszel utólag adna plusz pénzt a rezsiszámlákra.

Egy ilyen felső határ bevezetése nem lenne összeegyeztethető a párhuzamos többletnyereség-adóztatási rendszerekkel, amelyeket meg kellene szüntetni

– mondta a bizottság, ami a magyar különadókat is elkaszálná, amelyeket az energiaszektorra vetettek ki. 

A bizottság azt is javasolta, hogy ne kövessék az olyan lehetőségeket, mint:

a nagykereskedelmi villamosenergia-piac teljes felfüggesztése, a nagykereskedelmi áramárakra vonatkozó felső határ bevezetése, valamint a Spanyolországban és Portugáliában bevezetett árkorlátozási mechanizmus kiterjesztése az egész EU-ra.

További részletek itt olvashatóak.