Felmérés: még a fideszesek jó részének sem tetszenek a kormány bombás plakátjai

A Publicus Intézet által készített közvéleménykutatás szerint a kormánypárti szavazók között is vannak olyanok, akik nem rajonganak az új plakátkampányért és a vele járó újabb nemzeti konzultációért.

A Népszava megbízásából készített közvéleménykutatást a Publicus Intézet, a felmérés ezúttal a nemzeti konzultációkra és azok fogadtatására fókuszált. A cikk szerint a felmérés reprezentatív volt a magyarországi felnőtt népességre életkor, iskolázottság és lakhely szerint, a kérdéseket 1007 személy válaszolta meg októberben.

A nemzeti konzultációt hirdető plakát (k) Budapesten, a XI. kerületi Budaörsi úton 2022. október 19-én. A "brüsszeli szankciókról" szóló konzultáció ívén hét kérdés szerepel az Oroszországgal szemben már bevezetett, illetve tervezett szankciós lépésekről, illetve azok következményeiről.

Fotó, címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd

A lap cikke szerint a megkérdezettek közel kétharmada nem tartja hasznosnak, hogy a Fidesz-kormány újabb "nemzeti konzultációt" indított. A válaszadók 65 százaléka mondta haszontalannak a "brüsszeli szankciókról" szóló konzultációt, 31 százalék szerint viszont hasznos a kormány újabb akciója. 4 százalék viszont nem akart, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.

A politikai hovatartozás alapján a következő a kép a Publicus felmérése szerint: a fideszes szavazók közel négyötöde tartja hasznosnak az újabb konzultációt, az ellenzékiek 96 százaléka viszont haszontalannak címezte azt. A bizonytalanok 67 százaléka ugyanúgy látja a kérdést, mint az ellenzékiek döntő többsége.

A megkérdezettek 20 százaléka volt az, aki a kérdések feltevéséig visszaküldte a konzultációs levelet a címzettnek, 37 százalékuk viszont még meg sem kapta a felmérés idején. 

A Publicus rákérdezett, hogy mennyire saccolják a nemzeti konzultáció költségeit (Gulyás Gergely miniszter korábbi tájékoztatása szerint 6-7 milliárd forint volt), az árkategóriát kevesen találták el. A felmérésben részt vevők 10 százaléka vélte úgy, hogy a konzultáció legfeljebb 1 milliárd forintba került, 22 százalé 2-3, másik 22 százalék 3-5 milliárd forintot tippelt, 27 százalék találta el a mértéket, azaz ők az 5 milliárd forintnál többe opciót választották. 18 százalék nem vállalkozott a költségek megbecsülésére. A felmérés szerint egyébként legnkább a fideszes szavazók mérték alacsonyabbra a valós összeget, és a nem válaszolók aránya is náluk volt a legmagasabb.

"A konzultációt hirdető bombás plakátok a mérsékeltnél is csekélyebb tetszést arattak. Mindössze 2 százaléknak tetszik és további 2 százaléknak „inkább tetszik” a brüsszeli szankciókat bombaként megjelenítő vizuális megoldás, 5 százaléknak „inkább nem tetszik”, míg 48 százaléknak – toronymagasan ez a legnagyobb csoport – egyáltalán nem tetszik. Van még 10 százalék, amelynek nincs véleménye, valamint 32 százalék, amely még nem találkozott ilyen plakátokkal.

Még a kormánypártiak körében is kétszer annyian vannak azok, akiknek inkább nem, vagy nem tetszik a bombás hirdetés (20 százalék). A fideszes szimpatizánsok 53 százaléka ugyanakkor azt állította, hogy eddig nem látta az ominózus plakátot.

A kérdésre, mit gondol ön a konzultációt hirdető bombás plakátokról, az összes megkérdezettnek csupán 7 százaléka mondta azt, hogy azok nagyjából pontosan ábrázolják a helyzetet. Ezzel szemben a válaszolók mintegy háromnegyede (74 százalék) úgy gondolta, hogy inkább hamisan mutatják be a valóságot. Ez úgy lehetséges, hogy még a fideszes szimpatizánsok is erősen megosztottak: csak 31 százalékuk szerint mutatják be pontosan a helyzetet a plakátok, míg 23 százalékuk ennek ellenkezőjét állítja, 31 százalékuknak pedig nincs véleménye erről"

- olvasható a cikkben. 

A Publicus rákérdezett arra is, hogy tudják-e a megkérdezettek, hogy Orbán Viktor az eddigi uniós szankciós csomagokat megszavazta-e vagy sem. Az összes válaszadó 47 százaléka volt tudatában annak, hogy a magyar minsizterelnök mindegyik eddigi uniós szankciós csomagra igennel voksolt. Mindezzel a fideszes szavazók mindössze 14 százaléka volt csak tisztában. 26 százalék szerint csak egy részét szavazta meg Orbán, 12 százalék pedig úgy tudta, hogy egyiket sem szavazta meg.

Maradéktalanul 30 százalék ért egyet az Oroszország elleni szankciókkal a válaszadók közül, 25 százalék a legtöbb szankcióval egyetért, 13 százalék viszont a legtöbbel nem ért egyet, 24 százalék pedig elutasítja az uniós szankciókat. A kormánypárti szavazók 56 százaléka esik bele ebbe a kategóriába.

A cikk szerint a Publicus az inflációra is rákérdezett, az elszálló árakért 88 százalék az elszabaduló energiaárakat, 87 százalék a gyenge forintot, 79 százlaék az elhibázott gazdaságpolitikát, 60 százlaék a kereskedők ármegállapító módszereit tette felelőssé, 57 százalék szerint pedig mindezek a "brüsszeli szankciók" miatt van.

A kormánypárti szavazók 43 százaléka szerint az elszabaduló élelmiszerárakért inkább a kormány elhibázott gazdaságpolitikája okolható, ám amikor az volt a kérdés – írja a lap –, hogy okolhatók-e az inflációért a brüsszeli szankciók, akkor a fideszes szavazók 90 százlaéka tartotta ezeket felelősnek a drágulásért. Eszerint tehát eltérő mértékben, de a jobboldali tábor "Brüsszel" mellett a kormányt is okolja az áremelkedésekért.