Elkaszálták a magyar kormányt Strasbourgban a jogsértő nemzetiségi választási rendszer miatt

Sérül a titkos szavazás elve, ráadásul aki a nemzetiségi listára szavaz, az automatikusan kikerül abból a körből, akik a pártlistákra voksolhatnak.

A hvg.hu cikke szerint Magyarországot elmarasztaló ítélet született nemrég a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol azt állapították meg, hogy a magyar választási rendszer kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozó része sérti az Emberi Jogok Erópai Egyezményét.

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

A bírói tanács a november 10-ei ítéletében – a tanácsban Paczolay Péter bíróval – azt állapította meg, hogy a hatályos magyar választási törvény e tekintetben nem biztosítja kellőképpen "a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során."

A Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben született bírósági ítélet szerint aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazni kívánóknak le kell mondaniuk a pártlistás szavazás lehetőségéről. A cikk szerint az ítélet azt is megállapítja, hogy 

"sérül a választás titkosságához való jog a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás lehetősége miatt, ráadásul a nemzetiségi lista zárt lista, amely nem biztosít lehetőséget a választói akarat valódi kifejezésére. Az ítélet megállapítja továbbá azt is:alapvető jogkorlátozást jelent, hogy a 13 magyarországi kisebbség nagy részének, a 13-ból 11-nek a kis létszáma miatt matematikai esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon."

Az egyik felperes, a görös nemzetiségbe tartozó Bakirdzi Kalliopé a lapnak elmondta, "amire a rendszer ki van találva, arra pont nem jó", mert a nemzetiségi szavazónak regisztrálnia kell a nemzetiségi listára való szavazáshoz, (ez a nemzetiségi szavazójegyzék) amivel automatikusan elveszti azt a lehetőséget, hogy pártlistára is szavazhasson – vagyis a pártpreferenciáját nem tudja kifejezni. A nemzetiségi szavazó így csak a lakóhelye szerinti egyéni képviselőjelöltre tud szavazni az országgyűlési választásokon a nemzetiségi listán szereplő jelöltek mellett. 

"A 13 elismert hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozók így 2014 óta – kellő számú választó és szavazat esetén – kedvezményes módon képviselőket választanak, vagy nemzetiségi szószólót küldhetnek a Parlamentbe.

Csakhogy – mutattak rá a felperesek, így Bakirdzi Kalliopé mellett a perbe becsatlakozó, az örmény kisebbséghez tartozó E.C. is –, a nemzetiségek többségének számarányuknál fogva nincs esélyük a mandátumszerzésre – még a kedvezményes küszöb ellenére sem. A parlament 93 listás képviselője között most is csupán egy nemzetiségi van: Ritter Imre német nemzetiségi képviselő. Matematikailag még a roma kisebbségnek lenne lehetősége saját képviselőt küldeni, de ők legutóbb listát sem tudtak állítani"

– olvasható a cikkben.

Bakirdzi Kalliopé a hvg.hu-nak elmondta, hátrányos megkülönböztetésnek tartja, hogy a 13-ból 11 kisebbségnek esélye sincs képviselőt küldenie a lélekszáma miatt a parlamentbe képviselőként, "rendes" mandátummal, csak egy nemzetiségi szószólót, akinek viszont semmilyen jogköre vagy érdemi hatása sincs. 

"Görög nemzetiségiként az én szavazatom így biztosan elvész, ha a nemzetiségi listára voksolok, miközben emiatt szavazni nem tudok pártlistára sem”

– tette hozzá Bakirdzi Kalliopé, aki arra is kitért, a 2014-es választáson mindössze 140 görög regisztrált (ennyien voltak a nemzetiségi listán), és közülük 102-en szavaztak végül. A magyarországi görögök becsült 3-3500 fős létszámához képest ez nagyon kevés. 

Ehhez képest egy nemzetiségi képviselő parlamentbe juttatásához sokkal több szavazat kell: egy kedvezményes mandátumhoz körülbelül 22 ezer szavazat kell, ezt pedig csak a német nemzetiségnek sikerült megugornia (2014-ben nemzetiségi szószólói helyet, 2018-ban és 2022-ben képviselői helyet kaptak). 

"A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt zajló perben Bakirdzi Kalliopé azt is kifogásolta, hogy a nemzetiségi listát minden esetben a nemzetiségek országos önkormányzatának közgyűlései állítják össze (e testületeket ráadásul korábban, mostaniakat például 2019-ben választották meg, összetételük ily módon kevéssé aktuálisan tükrözi a választói akaratot), ráadásul nem lehet azon belül szavazni, csak az első helyen álló listavezető lehet egyáltalán képviselő, a felperes szerint pedig “egy jelölt nem jelölt”.

Bakirdzi Kalliopé szerint van más gond is: “ha a nemzetiségi listára szavazok, mindenki tudhatja, kire szavaztam, tehát sérül a titkos választás elve”. Magyarázata szerint azért, mert fel kell vetetnie magát a nemzetiségi listára, úgy mehet csak szavazni, ahol aztán egy listára, a görögre szavazhat, így “eleve tudható”, kire voksol – szemben például a pártlistára szavazó nem nemzetiségeikkel, akik többféle pártlistára is szavazhatnak, így nem eleve beazonosítható a szavazási szándékuk"

– áll a cikkben.

Bakirdzi szerint ez most jelenleg egy "kirakat dolog", a nemzetiségi képviselők és szószólók pedig nem is nagyon törekednek a valós érdekképviseletre, a rendszer csak annak a mintegy tucatnyi embernek jó, akik képviselők, vagy szószólók, a kisebbségekre pedig a kormányzat a támogatások révén nyomást tud gyakorolni. 

"A strasbourgi ítélet egyébként megállapítja, hogy bár a magyar választási rendszer törekszik a nemzetiségek képviseletének megteremtésére, még a kedvezményes mandátumszámítással is, ám azt is kimondja, hogy valóban sérül a titkos szavazás elve a nemzetiségi választásnál, a kisebbséghez tartozók számára aránytalan nehézséget okoz a mandátumszerzési küszöb elérése, továbbá számukra a választási lehetőség jelentősen korlátozott, összességében pedig inkább csökkenti, mint növeli a sokszínűséget és a kisebbségek részvételét a politikai döntéshozatalban"

– olvasható a cikkben.

A perben sérelemdíjat nem, csak a perköltséget állapítottak meg, az ítélet pedig nem szab határidőt a magyar törvényhozásnak a jogsértés felszámolására.