A katás adózás kivezetése és az elszálló energiaárak is megnehezítik a szektor életét.
Az eduline.hu cikke szerint van olyan nyelvvizsgaközpont, ahol a tavalyi árakhoz viszonyítva most tízezer forinttal kerül többe egy középszintű nyelvvizsga.
Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO
A lap szerint néhány hónap alatt több mint tízezer forinttal drágultak meg a középszintű nyelvvizsgák díjai. Nyáron már így is volt egy 5-7 ezer forintos áremelkedés, ez akkor leginkább az egyre erősödő inflációnak és a kata-s adózás kivezetési tervének volt köszönhető.
A lap most újra megnézte az árakat, amik alapján arra jutottak, hogy már november-december környékén volt egy díjemelési hullám több nyelvvizsgaközpontnál.
"Az ELTE Origo Nyelvi Centrum július végén emelte 35 ezer forintról 40 500 forintra a B2-es, komplex nyelvvizsga díját, ezt novemberben újabb, 4500 forintos díjemelés követte, vagyis a teljes nyelvvizsgáért 45 ezer forintot kell fizetni. Nem csak a komplex, de a külön-külön letett írásbeli és szóbeli vizsgák árai is emelkedetek. A júliusban 27 500 forintba kerülő írásbeli díja most 30 500 forint, a szóbeli pedig 28 500 forintba kerül.
Több ezer forinttal emelkedett december 1-től a Language Cert díja is: a B2-es, komplex nyelvvizsga díja ősszel 44 900 forintra, nemrég pedig 47 900 forintra nőtt, a részvizsgák 25 900 forint helyett pedig 34 900 forintba kerülnek.
Nem tudta kikerülni az áremelést az Euroexam sem, ahol 10 ezer forinttal kerül többe egy komplex középszintű angol nyelvvizsga, mint tavaly tavasszal (49 900 forint), míg azoknak, akik középfokú Cambridge nyelvvizsgát szeretnének tenni, jelenleg 55 ezer forintot kell fizetniük"
– olvasható a cikkben.
Az eduline.hu szerint az utóbbi években eléggé rájárt a rúd a nyelvoktatásra és nyelvvizsgázásra: 2020-ban a koronavírus-járvány miatt hónapokra leállt szinte teljesen a nyelvvizsgáztatás és a személyes nyelvoktatás, ezután pedig a kormány nyelvvizsga-amnesztiáról döntött, emiatt pedig csak abban az évben több mint 110 ezer volt egyetemista kapta meg a diplomáját (amik nyelvvizsga hiányában ragadtak bent többnyire). A lap szerint ezen intézkedés a nyelvvizsgázók számában is meglátszott, mert 2020 második félévében összesen mintegy 33 ezren tettek nyelvvizsgát, ami a 2019 második félévéhez viszonyítva 15-16 ezres csökkenést jelentett. Egy év alatt közel 30 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma a lap szerint.
2021-ben aztán a kormány újabb nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett, ami miatt ismét több ezren kapták kézhez a diplomájukat (és estek ki a nyelvoktatásból adott esetben). 2022-ben pedig a kata-adózás kivezetése érintette érzékenyen a nyelviskolákat és a vizsgáztatással foglalkozó cégeket (oktatók és vizsgáztatók egy része így adózott). Az eduline.hu szerint a kata megszüntetése minimum 30 százalékos adóeelkedést jelentett az érintetteknek, a szektorban pedig 15 százalék körüli vizsgadíjemeléssel számoltak akkor.
2022 második felében pedig a megnövekedett energiaárak hozták nehéz helyzetbe a nyelvoktatási és -vizsgáztatási területet, és tavaly decemberben a parlament megszavazta a felsőoktatási törvény módosítását, ami miatt a nyelvvizsgakövetelmények meghatározása a felsőoktatási intézmények hatáskörébe került, idéntől már az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, hogy beépítenek-e valamilyen nyelvvizsgát vagy nyelvi mérést a tantervbe.
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás