Egy évvel az Orbánéknak intézett ominózus beszólása után Ókovács Szilveszter ismét pályázik a posztjára – Most reagált az esetre is

Ókovács Szilveszter a Népszavának adott interjújában beszélt a pályázatáról és az Orbán Viktorhoz fűződő viszonyáról is.

MTI/Máthé Zoltán

A Magyar Állami Operaház főigazgatója újra pályázik a posztjára, amelynek kapcsán intejrt készített vele a Népszava.hu. A pályázatáról elmondta, hogy nem nyilvános, hiszen „nem a köznek készült, annál sokkal őszintébb, mondhatnám: csupaszabb. 220 oldal, bevallottan kézikönyv jellegű munka, remélem, még arra is alkalmas lehet, hogy ha egyszer valaki gyakorlatlanul kerül ide, haszonnal tudja forgatni.”

A lap kérdésére, miszerint kell-e az ő posztjában politikusnak vagy diplomatának lennie, elmondta:

Sose voltam politikus, nem is lennék jó abban. Közéletbe gabalyodott művészként írnám körül magam. Nem rossz, ha az ember két gombnyomással eljut fontos döntéshozókig, hisz némelyiküket 35 éve ismerem. De az igazgatásnak mégsem szabad előszobázásról szólnia. Két kezemen meg tudom számolni, hányszor maradtam négyszemközt a minisztereimmel 12 év alatt. 

A Csák János miniszterrel való kapcsolatáról elmondta, hogy bár távoli, de régre nyúlik vissza: amikor a Heti Válasz a politikus irányítása alá került, Ókovács is a publicistájuk lett, a hozzá köthető Helikon kiadónál pedig kiadott néhány zenekritikát.

A lap megemlítette azt is, hogy tavaly az Operaház nyitógáláján – a választás előtt egy hónappal – Ókovács kvázi beszólt Orbánéknak, mikor azt mondta: az igazgatók közül 12 év után már tényleg mindenkinek mennie kellett. Azt mondta azonban, hogy ennek ellenére nem érzi, hogy számára közeledne a vég. Orbánnal kapcsolatban hozzáfűzte:

Egyetlen egyszer léptem át a dolgozószobája küszöbét, a kinevezésem előtti napon, tizenkét éve, és egy másik parlamenti irodájában jártam tíz évvel korábban, 2001-ben. Akkor a beszédei előkészítésében segítettem. Már megvan a száma, de sosem hívtam, ő is csak néha. Ha viszont eljön előadásra, a legérdeklődőbb nézők egyike, mindent érteni szeretne, én meg öntöm az infót szívesen.

Az újrapályáztatás és a tavalyi beszéd között azonban nem lát összefüggést. Szerinte „az ominózus mondat improvizált rész volt a kijelzőre rakott fordítás miatt előre megírt szövegemben. Csak a négy nappal később előizzadt tévéfelvétel után lett a balos közbeszéd tárgya. Lukács Miklós, a rekordtartó főigazgató 1978-as példáját említettem az engem talán jellemző öniróniával.”