Egy diktatúra anyatején nőttem fel. Azt szívtam magamba, magától értetődően sajátítottam el az elnyomó rendszerrel együtt járó életszabályokat, igazságtalanságokat, agymenéseket. Alapvetően homogén közeg volt ez: mindennap ugyanaz, ugyanúgy, csak a fiatalkor szokásos kellemességei oldották a rendszer mélabúját. Azért volt éles, erős foga is, vasmarka is a rendszernek, ezért csupán naponta lemenni az utcára kompromisszum volt, és az összes többi kompromisszum abból fakadt, hogy muszáj volt lemenned az utcára.

Forrás: varosikurir.hu
Feltöltő: Városi Kurír
Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

4 hozzászólásarrow_drop_down_circle

CsipkeRózsa
Olvassátok el a teljes írást, kiváló cikk!
Béla333
Aki amit tud, tegyen azért, hogy ez a maffiaállam megszűnjön! Nem lehet senki külső erőtől azt várni, hogy majd mi innen a fotelből jól elmondjuk nekik, hogy mit tegyenek helyettünk!
Aki változást akar, annak meg kell mozdulni! Ha más megoldás nincs, mert a mocskos maffia nem áll szóba érdemben az emberekkel, akkor igenis részt kell venni a tüntetéseken.
Ne hagyjuk a fiatalokat, hogy menjetek és oldjátok meg a helyzetet, mindenkinek meg kell tenni, amit tud, amire ereje és lehetősége engedi!
Xandor
Bruck a new yorki apartmanjában az amerikai demokrata-woke-ultrák csecsét szippantja két joint között. Így nem meglepő napi delirálása a szélsőséges filozófiák mentén. A belpesti, önmagától elszállt etnikai bölcsész sáskahaddal mindig jól megértették egymást. Abban a "szemüvegben" minden másképp lűátszik, mint ahogy valójában van.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.