Az ellenzéki képviselők bizalmatlanságuknak adtak hangot az állam tulajdonában álló, a kulturális örökség részét képező ingatlanok – kastélyok, kúriák, udvarházak – tulajdonjogának átruházását vagy vagyonkezelésbe adását lehetővé tevő törvényjavaslat vitája során kedd délután a parlamentben.
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára előadást tart. MTI/Máthé Zoltán
DK: az ellenzék bizalmatlan, nem hiszi el, hogy nem a bizniszről szól a javaslat
Gréczy Zsolt (DK) szerint az épített örökség védelméről lehetne érdemben vitatkozni, de az elmúlt 13 év nem erősíti a "bizalmi viszonyokat", az ellenzék nem hiheti, hogy a javaslat mögött nincs "sandaság". Azt feltételezik, hogy a már eddig is jogtalanul meggazdagodott emberek jutnak további vagyonhoz a javaslat elfogadásával.
Szerinte az állami fenntartásra kellene inkább megoldást találnia a kormánynak.
Kétségesnek nevezte, hogy az uniós források elapadásával a magántulajdonosok vagy az önkormányzatok képesek lesznek felújítani az átvett kastélyokat.
Arról is beszélt, a folyamat a kastélyokban működő múzeumok elsorvadásához fog vezetni, sőt, már az elmúlt időszakban kirúgták a múzeumok munkatársait, előkészítve a privatizációt.
A DK bizalmatlanul figyeli a javaslatot, nem hiszi el, hogy nincs benne biznisz és nem támogatja azt
- szögezte le Gréczy Zsolt.
LMP: átfogó egyeztetésre lenne szükség a témában
Keresztes László Lóránt (LMP) jelezte, egyetért Lázár Jánossal abban, hogy nincs megoldva a kulturális örökség védelme és pusztul az épített nemzeti kincs. Azt is mondta, pozitívnak tartja, hogy elindult az ügyben a gondolkodás a kormány részéről, de az elmúlt évtizedek gyakorlata és a jelenlegi kormány hatalmi logikája alapján nincs bizalom az ellenzékben.
A képviselő szerint az épített örökség védelméről szóló vita fontos, ugyanakkor a tárgyalt javaslat nem alkalmas kiindulási pontja a vitának, így azt kérte, vonják vissza javaslatot, és indítsanak átfogó szakmai, és nemzeti konszenzust célzó vitát a témában.
Meglátása szerint a kastélyprogram során felújított kastélyok sorsa biztosított, vagyis meg lehetne teremteni a fenntartásukhoz szükséges költségvetési összegeket.
MSZP: a tulajdonba adás elfogadhatatlan, a vagyonkezelésbe adás lehetséges
Hiller István (MSZP) hangsúlyozta: nem fogják támogatni, hogy a magyar állam tulajdonában lévő kastélyok más tulajdonába kerüljenek, hiszen ez visszavonhatatlan döntés.
Ugyanakkor a vagyonkezelésbe vételt Hiller István elgondolkodtatónak és bizonyos feltételekkel lehetségesnek nevezte.
Feltételként jelölte meg, hogy az állami vagy uniós forrásból már felújított vagy részben felújított ingatlanokat ne lehessen vagyonkezelésbe adni. További felétel szerinte a vagyonkezelésbe adott ingatlanoknál annak garanciája, hogy kizárólag a nemzeti kulturális örökség fejlesztése és megtartása a vagyonkezelő célja. Hiller István javasolta továbbá minimum 15 év felülvizsgálati idő meghatározását vagyonkezelésbe adás esetén.
Momentum: nem hiszünk a kormányoldalnak
Bedő Dávid (Momentum) azt hangsúlyozta: nem elvi, hanem konkrét politikai vita zajlik, hiszen az ellenzék is úgy gondolja, hogy fontos e kastélyok megőrzésére és lehetőség van ennek érdekében magántőke bevonására is.
Azzal van a gond, hogy nem hiszünk maguknak – fogalmazott, szavait a kormányoldalnak címezve, majd hozzátette, az elmúlt 13 évben magánkörök gazdagodását szolgálták az ilyen és ehhez hasonló lépések.
LMP: ellentétes az alaptörvénnyel a javaslat
Keresztes László Lóránt (LMP) szerint "ha komolyan vesszük a jogalkotást, ezt a javaslatot nem lehetett volna az Országgyűlés elé terjeszteni", mondván, elmaradtak az előzetes szakmai viták, az anyagból pedig hiányoznak az örökségvédelemre vonatkozó garanciák.
Jelezte, utóbbi miatt szakértőik úgy látják, a javaslat ellentétes az alaptörvénnyel.
Emellett azt is érthetetlennek nevezte, hogy az előterjesztés csak bizonyos típusú műemléképületekre vonatkozik, akárcsak azt, miért adnának ingyenesen magánkézbe jelentős összegből felújított, nagy közönséget vonzó kastélyokat.
Az általános vita lezárása után Lánszki Regő Balázs államtitkár megemlítette:
az utóbbi hónapokban a kormányzat felvette a kapcsolatot a kastélyműködést szolgáló külföldi alapítványokkal, és "ott sem más modellben gondolkodnak", mint amit a kormány célul tűzött.
Az 55 milliárd forintos állami kastélyprogram fontosságát kiemelve hangsúlyozta: sok esetben bevételeik háromszorosába kerül jelenleg e kastélyok fenntartása. Ezért az értékek hosszú távú megőrzésének eszközeként említette a most tárgyalt törvényjavaslatot.
Az államtitkár arról beszélt: az államnak sosem lesz elég pénze az örökségvédelem költséges feladatára, majd azt hangsúlyozta, míg az ellenzék vagyontárgynak, a kormányoldal a múlt jövő számára is üzenetet hordozó emlékeként tekint ezekre az épületekre, amelyeket emberöltőkön át a közösséget szolgáló, folyamatosan látogatható nemzeti terekké kell alakítani.
3 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás