Kövér László kirgiz emlékművet avatott Lakiteleken

A legerősebb szellemi önvédelmi fegyver az emlékezet, és a Manasz kirgiz őseposz útja bizonyítja, hogy megőrizhetjük az emlékezetet, ha megtartjuk a közösséget, és megőrizhetjük a közösséget, ha nem engedjük el az emlékezetet – fogalmazott Kövér László Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben hétfőn délután.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond Szajakbaj Karalajev, a Manasz kirgiz őseposz énekmondójának szoboravató ünnepségén Lakiteleken 2023. augusztus 28-án. Lantos Györgyi szobrászművész alkotása a Hungarikum Ligetben kapott helyet. Balról Lezsákné Sütó Gabriella, a Hungarikum Liget ügyvezető igaztatója (b), Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke (b2) és Szultan Raev, az ankarai központú Türk Nemzetközi Kulturális Szervezet, a Türksoy főtitkára (b3). MTI/Ujvári Sándor

Szajakbaj Karalajev, a Manasz kirgiz őseposz énekmondójának szoboravató ünnepségén az Országgyűlés elnöke elmondta: az emlékezet közös értékeket és ezáltal közösségeket teremt, egymás mellé ülteti az embereket, és összekapcsolja a nemzedékeket.

Kövér László szerint ha egy nép ezer esztendőn keresztül, hosszú ideig írásbeliség híján szájhagyomány útján énekmondó hősei által, nemzedékről nemzedékre képes megőrizni ősi eposzát, akkor az a nép nagyhatalomnak nevezhető: az emlékezet nagyhatalmának – fogalmazott. Hangsúlyozta: ez a nagyhatalom mindenkit, aki találkozik vele, arra késztet, hogy tisztelettel "magába fogadja az emlékezet szenvedélyét" – tette hozzá.

Mint mondta: erre a szenvedélyre mindenkinek nagy szüksége van és lesz, különösen a világ nyugati felén, ahol az emlékezetgyilkolásnak már neve is van, cancel culture-nak, azaz "eltörlés kultúrának" nevezik – fogalmazott. A házelnök szerint ez a szellemi merénylet szét akarja bontani a közösségeket magányos és ezért könnyebben uralható egyedekre.

"A régi történeteket előbb meghamisítja, aztán elhallgatja, majd a tudatipar kifinomult, ugyanakkor brutálisan hatékony eszközeivel újakat ír az agyunkba"

- tette hozzá. Kövér László kiemelte: a legerősebb támadó szellemi fegyver a hagyományok elpusztítása, a kultúra értékeinek lerombolása és relativizálása, – vagy ahogy mostanában mondják – új kontextusba helyezése – tette hozzá. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta:

a magyarok és kirgizek számára őseik kultuszának mély, közös gyökerei vannak, hiszen a magyarok a kereszténység felvétele előtt, illetve a kirgizek az iszlámra térésüket megelőzően ugyanazon közös közép-ázsiai ősvallást, a tengrizmust gyakorolták, amelynek az ősök tisztelete rendkívül erős mozzanata volt.

Mint mondta: Szajakbaj Karalajev szobra "hirdesse mindenkinek Magyarországon, hogy a távoli Keleten él egy rokonunk, a kirgiz nemzet, amely megmaradt, mert megőrizte az emlékezetét, megőrizte nemzeti eposzát, a Manaszt, amely a következő ezer évben is megőrzi a kirgiz nemzetet" fogalmazott. Szuiunbek Kasmambetov, a Kirgiz Köztársaság államtitkára arról beszélt, hogy népüknek a Manasz egyfajta enciklopédia, egyfajta államtörvény, amely a kirgiz nép történetét, tradícióit rögzítette. Az ebben leírtakat a mai kor kihívásaival szemben nemcsak meg kell őrizniük, de tovább is kell örökíteni a következő generációknak.

Mint mondta: Szajakbaj Karalajev kirgiz énekmondó első külföldi szobrának magyarországi felavatása tovább erősíti a magyar és kirgiz nép közötti, már eddig is sokrétű kapcsolat fejlődését. Külön köszönetét fejezte ki, hogy a szobor avatását a Kirgiz Köztársaság függetlenségének napjához, augusztus 31-éhez közeli napon tartották.