Elborzasztó jövő vár Magyarországra már egy-két évtizeden belül

Új, pontos mérések a Golf áramlat egy-két évtizeden belüli leállását jósolják. Ez esetben a Kárpát-medencében megszűnik a mérsékelt égöv.

Már elkéstünk, alig tehetünk valamit, ráadásul politikai szándék sincs a tragédia elkerülésére. Forrás: Pixabay

Nyáron 40 fok feletti hőség, télen mínusz harminc fok alatti fagy várható – írja a 24.hu. Molnár László meteorológus szerint a folyók kiszáradását pusztító árvizek fogják váltani.

Egy Nature tanulmány szerint az AMOC (Atlantic Meridional Overturning Circulation) – ami a Golf-tengeráramlat része -az évszázad közepére 95 százalékos valószínűséggel leáll. Az Észak-atlanti bukóáramlás leállását eddig a XXII. századra várták.

Jelenleg is hőhullám tombol az Északi-sarkvidéken, Szentpétervártól északra sok helyütt melegebb volt augusztus elején, mint nálunk. Itthon 19–20 fokos volt a középhőmérséklet, ott 23–25 fokos, az utóbbi napokban hazánkban is visszatért a hőség, így a rendkívül furcsa időjárási szituáció valamelyest mérséklődött, de a sarkvidékeken továbbra is rendkívül meleg van.

Az, hogy egyáltalán van mérsékelt égöv, valamint tavasz, nyár, ősz és tél az északi féltekén, ahol az emberiség többsége él, nagyrészt annak tudható be, hogy még működik az óceáni szállítószalag.

Ennek leállása azonban nagyon gyors lesz, néhány év alatt lezajlik, feltehetően még a mi életünkben. Ez szorosan összefügg a széndioxid-kibocsátás növekedésével. Légkörkutatók végeztek egy vizsgálatot, ami azt derítette ki, hogy mi lenne, ha a légköri széndioxid-koncentráció a négyszerese volna annak, mint az iparosodás előtti időszakban volt. Akkor négy év kéne az AMOC lassulásának kezdetétől a teljes leállásig. Most a kétszeres értéknél tartunk.

Legutóbb 2 millió éve volt akkora széndioxid-koncentráció a Földön, de akkor 4–5 fokkal volt melegebb a klíma a jelenleginél, és ezt is el fogjuk érni nagy valószínűséggel, csak most olyan gyors a folyamat, hogy egyelőre nem tudott megolvadni az Antarktisz meg Grönland.

A másfél fokos klímacélt, amit 2050-re szeretett volna elérni az Európai Unió, el lehet felejteni. Az időjárás egyre szélsőségesebb válik, de olyan szélsőségek várhatók, amikhez képest semmiség, hogy nemrég a nyár közepén 19 centis jégdarabok hullottak Olaszországban. A Kárpát-medencében a mostani átlaghőmérsékletnél 2–3 fokkal hidegebb lesz. Ez egyes időszakokban kegyetlen lehűléseket okoz majd, nem lesz ritka a tartós fagy és az akár mínusz húsz- vagy harmincfokos hideg sem. Minden tél hasonló lesz néhány évtized múlva.

Olyan teleink lesznek, amikor befagy a Duna újra. Cserébe viszont olyan nyarak jönnek, amikor nem 32 fokos, hanem akár 45-48 fokos hőségektől szenvedünk.

Amikor a nagyon hideg télből pár hetes vagy akár csak néhány napos átmenet után – amit tavasznak már nem is nagyon lehet nevezni – nagyon forró nyár lesz, sokkal több hó és jég fog felhalmozódni télen az Alpokban, és az rettentő gyorsan fog elolvadni. Soha nem látott jeges áradások lesznek.

A csapadék is kevesebb lesz. Miközben trópusi klímánk lesz nyáron, és sarkvidéki klímánk télen, úgy, hogy az egész civilizációnk a mérsékelt égövi klímára van berendezve. Ha ez megszűnik, akkor megszűnik jelen formájában a mezőgazdaság, és így az élelmiszer-ellátás is.

Ezt a folyamatot növénynemesítéssel és génmódosítással már nem fogjuk tudni utolérni. A kutatók az ötvenes éveket jelölték meg legvalószínűbb időpontként, de ez nem úgy fog bekövetkezni, hogy addig semmi, és aztán hirtelen ránk szakad az egész. Már most is kapunk elég kemény kóstolókat. Én úgy gondolom, hogy már a következő évtizedben lesznek próbaverziói ennek a katasztrófának, vagyis megjelenik egy-egy nagyon hideg hónap télen, és a nagyon nagy meleg nyáron.

A Föld élelmiszerkosarainak nevezett helyek – az USA és Kanada középső nagy alföldi régiói vagy a Csernozjom-régió Oroszországban és Ukrajnában –használhatatlanok lesznek gabonatermesztésre. Vannak olyan rövid tenyészidejű fajok, mint a sárgarépa, a zöldborsó meg a retek, amiket valószínűleg lehet majd termeszteni, csak át kell hozzá alakítanunk az étrendünket.

A megváltozott klíma a jelenleginél is nagyobb energiaszükséglettel jár majd: télen fűteni és nyáron hűteni kell. A Kárpát-medencében is csak rövid tenyészidejű növényeket lehet majd termeszteni, amik abban a forróságban – öntözés mellett – megélnek.

Már nem a megelőzésre kell fordítani az energiáinkat, mert az kárba vész. Az erőforrásokkal, ahogy az ENSZ-főtitkár, António Guterres is mondta, az alkalmazkodást fókuszba helyezve kellene gazdálkodni.

Magyarországon a lehető leggyorsabban le kellene szigetelni minden épületet, de vastagon. A másik sürgető kérdés a víztározás. Állandó és hatalmas víztározókat kell építenünk, amikből öntözni lehet könnyen, nem száz kilométerekre elszállítva a vizet. A téli olvadékvizet megtartani, az ország keleti felén főleg, mert nyáron a Tisza szinte biztosan kiszárad majd. A Dunában lesz víz, de a viselkedése a mostani vízjáráshoz képest is szélsőségessé válik, néha apadásokkal, máskor óriási árhullámokkal. A Dunán is nagy árvíztározókat kell építeni, ami óriási beruházás, de bele kéne vágni minél hamarabb. A harmadik pedig: rengeteg üvegházat építeni, amiket geotermikus energiával kellene fűteni. Ez nyilván nagyon magas zöldségárakat fog eredményezni, de legalább lesz zöldség.

Nincs megnyugtató megoldás, tények vannak. A tudományos konszenzus hiába 98,4 százalék abban a tekintetben, hogy mi okozza az éghajlatváltozást és mik a következményei; azzal kapcsolatban is van kutatási eredmény, hogy az embereknek mindössze 6–7 százaléka van tudatában mindennek.

A fenntartható átállásnak, ami megfékezi a klímaváltozást, és aminek következtében esetleg elkerülhetnénk az AMOC leállását, még jelei sincsenek, és olyan technológiákról sem tudunk, amikkel további kibocsátás-növekedés nélkül fent lehetne tartani a jelenlegi civilizációt. Minél kevesebb a forrásunk – akár energiáról, akár nyersanyagokról beszélünk –, annál őrültebb tempóban használjuk őket, és nem nehéz megjósolni, hogy közel a pont, ahonnan így ez már nem megy tovább.

A klíma gyökeres megváltozására felkészülni hazai szinten is bonyolult és komoly szaktudást, őszinteséget igénylő feladat lenne. Nemváltó óvodásokkal, migránsokkal és Soros-tervvel fenyegetni primitív, de egyelőre sokkal jövedelmezőbb taktika.