Kósa Lajos szerint a Fidesz mostani harca Magyarország egész történelmén átível

A szuverenitás a magyar nemzet egyik legféltettebb kincse, Magyarország történelmi értelemben mindig akkor volt sikeres, amikor szuverén volt – hangsúlyozta a Fidesz alelnöke, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke Csurgón szombaton.

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke beszél a nemzeti konzultációról tartott csurgói lakossági fórumon 2023. december 2-án. MTI/Vasvári Tamás

Kósa Lajos a somogyi városban a nemzeti konzultációról tartott lakossági fórumon azt mondta: a szuverenitásért folytatott harc Magyarország egész történelmén átível.

Még nem volt olyan birodalom, amellyel Magyarország jól járt volna, az oszmánok, az osztrákok, a németek és a szovjetek ellen is küzdött a szuverenitás megmaradásáért – tette hozzá.

Úgy vélte, ezek a harcok ha nem is voltak mindig sikeresek, későbbi történelmi sorsfordulóknál beigazolódott, hogy nem voltak teljesen eredménytelenek sem, hiszen a kiegyezés nem jött volna létre az 1848-1849-es szabadságharc nélkül, a rendszerváltozás pedig "1956 nélkül nem lett volna az, ami".

Kósa Lajos felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy "a szabadságunkat nem a szüleinktől örököltük, meg kell érte küzdeni, minden generációnak újra és újra magának kell kivívna".

A kormánypárti politikus kitért arra, hogy a világ befolyásolásáért óriási a küzdelem. Az egyik oldalon leginkább az Egyesült Államok által képviselt globalisták állnak, a másikon azok az erők, amelyek nemzeti alapon gondolják a világ sorsának szervezését.

"Nekünk, magyaroknak a globális megoldásokkal volt tapasztalatunk, több a kelleténél; az ezeréves történelmi tapasztalatunk az, hogy jobb, ha szuverének vagyunk, s magunk intézzük a sorsunkat" – jelentette ki.

Felidézte, hogy amikor Magyarország belépett az Európai Unióba, lemondott a szuverenitása egy részéről, ugyanakkor problémát jelent, hogy az unió a Junker-bizottság óta nem a szerződések őre, hanem "lopakodó jogalkotással egyre-másra harap bele a tagállamok szuverenitásába, olyanokba is, amiket nem adtak át"; ilyen a migráció, az oktatás és a gyermeknevelés.

Magyarország nem mondott le az oktatásról, a gyermeknevelésről, "azt mi, magunk akarjuk meghatározni, miközben az unió azzal fenyeget, hogy mindenfajta eljárásoknak vet alá, mert nem teljesítettük az elvárásait".

Kósa Lajos a fórumhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón azt hangoztatta: Magyarország kitart a gyermekvédelmi törvény mellett. "Azt gondoljuk, a szülőktől nem lehet elvenni azt a jogot, hogy a gyermekük neveléséért mindenfajta tekintetben felelősséget viseljenek."

A migrációról azt mondta, hogy az káros, meg kell állítani. Főként a gázai háborúval és Magyarországot kivéve az európai nagyvárosokon végigsöprő antiszemita tüntetésekkel egész Európa ráébredt: lehullt a lepel, szó sincs arról, hogy integrációra vágyó dolgos tömegek keresik a lehetőséget az európai társadalmakba való beilleszkedésre – fejtette ki.

Kósa Lajos az orosz-ukrán háborúról szólva felvetette, hogy az uniónak újra kellene gondolnia az Ukrajna-politikáját, és hozzáállását a háborúhoz, mert Oroszországot nem sikerült megfosztani a háború folytatásának képességétől.

Az orosz gazdaság növekedett, az európai gazdaság halálos csapást kapott a szankciókkal összefüggésben, hiszen "ma az energia négyszer annyiba került, mint amikor az oroszoktól vettük", ráadásul a mostani energiamix súlyosan ellentmond a zöld átállásban megfogalmazott elveknek, sokkal nagyobb környezeti terheléssel állítjuk elő azt az energiát, amit korábban – közölte.

Szavai szerint amíg az uniónak nincs új stratégiája, csak egyet érünk el, hogy "százezerszámra halnak meg emberek a fronton, és a szemünk láttára pusztul Ukrajna".

Kósa Lajos a parlament előtt lévő szuverenitásvédelmi törvénycsomagról azt közölte: az elmúlt időszakban derült ki, a magyar ellenzéket korábban sokmilliárd forinttal finanszírozta az Egyesült Államok, ám egyetlen ország sem tűri, hogy külföldről avatkozzanak be a választási kampányába. Ezt mindenhol tiltják, korábban nálunk is volt ilyen tilalom, de nem volt hozzá büntetőjogi konzekvencia – jegyezte meg.

A Fidesz-alelnök kiemelte, a nemzeti konzultáció kulcskérdés, mert a demokrácia lényege megkérdezni a választókat, miként látják a problémákat, az életüket, és "az ő véleményüknek, a válaszaiknak megfelelően próbálják a magyar érdekeket képviselni az unióban, a NATO-ban meg egyébként a világban".

Szászfalvi László (KDNP), a térség országgyűlési képviselője a fórumon azt hangoztatta, hogy "a veszélyek, a nagy kihívások korát éljük". A koronavírus-járvány után, az orosz-ukrán háború időszakában, gazdasági nehézségek közepette felerősödtek a magyar szuverenitást megkérdőjelező "brüsszeli és környékbeli" próbálkozások, ezért indult el a nemzeti konzultáció – fogalmazott.

A politikus arra biztatott mindenkit, töltse ki a konzultációs kérdőívet.