A hasonló helyzetből induló országok köröket vertek rá hazánkra az unióhoz való felzárkózás terén.
"Magyarország jobban teljesít" – fideszes propagandaszöveg 2010 utánról. Forrás: Pixabay
A történelmi esély elpuskázása leginkább a rendszerváltás óta eltelt 33 év több, mint felében "uralkodó" Orbán Viktornak és társainak köszönhető – persze eközben ők maguk, illetve strómanjaik milliárdosok lettek.
Az emberek ösztönösen saját környezetükkel hasonlítják össze saját körülményeiket. A tényleges egyéni fogyasztás (actual individual consumption – AIC) a háztartások által megvásárolt árukat és szolgáltatásokat méri, kiegyensúlyozva az adott ország árszínvonalával. Az AIC tehát lehetővé teszi számunkra, hogy összehasonlítsuk az uniós és térségbeli országok életszínvonalát. Az Eurostat minden évben közzéteszi ezt a mutatót, méghozzá az EU átlagához mért százalékban.
Orbán meg az emberei elsősorban arra az ígéretre és érzetre alapozzák hosszan tartó „uralkodásukat”, hogy a „magyar családok” egyre jobban élnek – írja az mfor.
Az Eurostat legfrissebb, 2022-re vonatkozó adatai szerint Magyarország 71 százalékos értékkel az Unió második legszegényebb tagállamának címét „nyerte el”. 2020 óta kemény egy százalékot sikerült javítani az uniós átlaghoz képest.
A 2004-es uniós csatlakozás óta 2022-ig 64 százalékról 71 százalékra nőtt a magyar AIC-érték.
Magyarország 2004-ben Szlovénia és Csehország mögött a harmadik helyen állt az egykori szocialista országok között 64 százalékkal, Szlovákia (58), a balti államok, és különösen Románia és Bulgária (40-40) előtt.2010-re Magyarország egy százalékot rontva immár Litvánia, Lengyelország és Szlovákia mögé csúszott vissza. Románia eközben jóval alacsonyabbról indulva 16 százalékot tudott közeledni az EU-átlaghoz, Szlovákia 22 százalékot, Lengyelország 13-at.
Orbán Viktor második (e sorozatban az első) négyéves ciklusának végére, 2014-re előztek a balti államok: Litvánia kiugró 16 százalékot tudott faragni lemaradásán, Lettország és Észtország 10-10 százalékot, de ezzel is lekörözték az 1 (egy) százalékot javító Magyarországot. Hazánk ezzel már csak Bulgáriát, Romániát és az Unióhoz frissen (2013-ban) csatlakozott Horvátországot tudta megelőzni a listán.
Újabb négy év fideszes uralom után Horvátország is megelőzte a megint csupán egy százalékkal feljebb kapaszkodó Magyarországot, Románia pedig 17 százalékot javult, 9 százalékkal hazánk elé kerülve.
2022-re Románia újabb 12 százalékos javulással immár az EU-átlag 86 százalékára ért fel, a 2004-es éllovas Csehországot is megelőzve. Ebben a négy évben Magyarország is tudott 6 százalékot faragni hátrányából, de közben Horvátország 10 százalékot tudott javítani, a legszegényebb Bulgária pedig 12 százalékkal jutott közelebb az EU-s átlaghoz.
Magyarország fideszes urai tehát az uniós csatlakozás kínálta történelmi esélyt elképesztően rosszul tudta kihasználni – ha nem személyes vagyonukat, hanem a rájuk bízott ország fejlődését nézzük. 2004 óta Magyarország az összes posztszocialista állam közül a második legrosszabbul teljesített, és összesen csupán 7 százalékot tudott közelíteni az EU-s átlaghoz. Ennél gyengébben csak az 5 százalékot javító Szlovénia futott, csakhogy ők eleve 82 százalékról indultak.
Közben Románia 40, Litvánia 36, Lengyelország 30, Bulgária pedig 29 százalékot tudott javítani, de még az Unión kívüli Szerbia is 14 százalékot.
Persze az adónkból jól megfizetett fideszes propagandisták mondhatják, hogy a fogyasztás még nem egyenlő az életminőséggel. De ha nehezebben számszerűsíthető faktorként az egészségügy vagy az oktatás helyzete jut eszünkbe, akkor okosabb, ha csendben maradnak.
Az FSZB fizeti neked a töredékét is?