Varga Mihály azt mondta, remélhetőleg Karácsony Gergely az idén már hajlandó lesz befizetni a közterheket.
Példátlannak nevezte a pénzügyminiszter a Világgazdaság online kiadásában szombaton megjelent interjújában, hogy miközben a főváros polgárai és vállalkozásai eleget tesznek az adózási előírásoknak, addig a főpolgármester fittyet hány azokra. Varga Mihály arról is beszélt: idén 5,2 százalék lehet az éves infláció, az államadósság 21 százalékát a lakosság finanszírozza.
Varga Mihály pénzügyminiszter. MTI/Balogh Zoltán
A pénzügyminiszter leszögezte: annak ellenére, hogy Karácsony Gergely felszólította rá, nem tervezi lemondását, de megjegyezte, lemondása sem mentesítené a főpolgármestert a törvények betartásának kötelezettsége alól.
Kiemelte: a szolidaritási hozzájárulást Magyarország leggazdagabb városával, Budapesttel együtt 724 város fizeti, ez az összeg teljes egészében azt a mintegy 1800 települést segíti, amelyek adóereje szerényebb, azaz a kistelepülésekhez kerül.
Az elv, hogy a gazdagabbak támogassák a szegényeket, találkozik a társadalom igazságérzetével, Karácsony Gergelyével viszont, úgy látszik, nem
– fogalmazott a tárcavezető.
Varga Mihály közölte: a Kúria, vagyis a magyar igazságszolgáltatás legfelső fórumának határozata szerint a főváros részben sem mentesülhet az adófizetés alól. Reményét fejezte ki, hogy a főpolgármester ezentúl befizeti az általa vezetett önkormányzatot terhelő adókat. Ha nem, "az igazságszolgáltatás egyértelmű döntései mentén követi a kormány a jog előírásait" – jelezte.
A tárcavezető kijelentette: a kormány egy eurócent uniós forrást sem hagy veszni. Maradéktalanul teljesítették a kifizetésekhez utóbb előírt mérföldköveket, és a hosszas vita után a folyamat az utóbbi hetekben felgyorsult, így január 17-éig 520 milliárd forint érkezett meg az eddig visszatartott forrásokból. Most pedig azon dolgoznak, hogy a még blokkolt források kifizetése is megtörténjen – mondta hozzáfűzve, hogy a folyamatot elsősorban a politikai elfogultság befolyásolhatja.
Tavaly egyébként mindent egybeszámítva 2200 milliárd forint uniós forrás jött, idén legalább 2000 milliárdra számítanak – tette hozzá.
A pénzügyminiszter rámutatott: a magyar gazdaság az egyébként jog szerint járó uniós források nélkül is működött. Sőt a magyar költségvetés az elmúlt négy évben kellő fedezetet teremtett a koronavírus-járvány elleni védekezéshez, a gazdaság újraindításához, a nemzetközi energiaválság kezeléséhez és az államadósság infláció miatt megugró kamatainak kifizetéséhez, mindeközben előfinanszíroztak megannyi uniós forrásból megvalósuló beruházást.
Varga Mihály arra is kitért, hogy mára dominánssá vált a magyar családok vagyonában az állampapír, amelyek kiemelkedő hozamot ígérnek adómentesen és az állam garanciájával. Ennek köszönhetően míg 2010-ben csupán az államadósság 3 százalékát finanszírozta a magyar lakosság, manapság ez az arány 21 százalék.
Emellett az adósság további több mint ötven százalékát hazai intézményi befektetők tartják a kezükben, a tisztán külföldi résztvevők aránya napjainkra harminc százalék alá szorult – ismertette.
Az inflációs adatokról szólva a tárcavezető úgy fogalmazott: "harcba bocsátkoztunk az inflációval, és nem is eredménytelenül". Tavaly januárban 25 százaléknál is magasabb volt a mutató, ami decemberre 5,5 százalékra esett, de folytatni kell a munkát. Becsléseik szerint idén 5,2 százalék lehet az éves infláció, ez a szint ugyanakkor még nem nevezhető alacsonynak, ráadásul veszélyeket is hordoz magában.
Ezért Varga Mihály szerint a gazdaságpolitikának három szempontot kell szem előtt tartania: figyelni kell az egyensúlyra, féken kell tartani az inflációt, és olyan gazdasági növekedésre kell törekedni, amely fenntartható. Egyensúly nélkül a gazdasági növekedés csak látszólagos lehet – hangsúlyozta.
A pénzügyminiszter várakozásai szerint idén számottevő reálbér-emelkedés jöhet, ezzel párhuzamosan a kamatok is mérséklődhetnek, mindezek pedig a kiskereskedelmi forgalom felpörgését vetítik előre. A nemzetközi becslések az unió élmezőnyébe várják az idei magyar GDP-adatot, és a kormány is 3,6 százalékos gazdasági növekedést vár.
Mivel a növekedés meghaladja majd a 3,5 százalékot, Varga Mihály reálisnak tartja, hogy november hatodszor fizethet nyugdíjprémiumot a kormány. A tárcavezető megjegyezte: a február elején érkező 13. havi nyugdíjnak – amellyel a 2,5 millió érintett együttesen nagyjából 520 milliárd forinthoz jut – nincs ilyen előfeltétele.
Emlékeztetett: a kormány megvédte a nyugdíjakat, a béremelkedés egy évtizede dinamikus, lényegében nincs munkanélküliség, az államadósságot a 2010-es 82 százalékról 65-re csökkentették, az inflációt egy év alatt leszorították, a gazdasági teljesítmény folyamatosan a legjobbak között van az unióban. Eközben a családtámogatásokat fenntartották, újraszabták a csokot, az átlagfogyasztásig mindenkinek garantálják a rezsicsökkentést.
Mindezt olyan időszakban, amikor több súlyos háborús konfliktus zajlik a világban, az egyik éppen a közvetlen szomszédunkban, nemzetközi energiaválság bontakozott ki és az EU kizárólag politikai okok miatt két évig egy fillért sem folyósított a Magyarországnak járó forrásokból – összegzett Varga Mihály.
A pénzügyminiszter tarthatónak nevezte az idei büdzsé számait, de ha év közben a helyzet úgy kívánja, módosíthatnak rajta. A 2025-ös költségvetést az adóváltozásokkal együtt idén is tavasszal fogadják el
– ismertette.
A Pénzügyminisztérium 76 év után a József nádor térről visszaköltözik a várba, ahol a második világháború végéig működött, a jelenlegi épületet az állam tulajdona, és Varga Mihály szerint az lenne a leghelyesebb, ha "visszakapná azt a magyar üzleti szféra".
Ez hogyan??