Keményen beleállt Demeter Szilárdba Juszt László korábbi tévés, újságíró.
Fotó: Facebook/Juszt László
Juszt Facebook-bejegyzésében úgy fogalmaz, "ez a Demeter Szilárd nevű, Erdélyből importált, kesztyűs gitárvirtuóz nem csak nyalásból, de lopásból is jelesre vizsgázott".
Emlékeztet, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és társai 350 millió forintot osztogattak szét folyóiratok támogatására, és nagyon sokszor maguk felé hajlott a kezük.
Bár 2021-ben még úgy fogalmazott: “„az ő ízlésítélete nem befolyásolhatja azt, hogy a kortárs magyar irodalom és könyvkultúra terén kik részesüljenek támogatásban”. Állította azt is, hogy nincs befolyása a támogatások odaítélésében. Nos ez is csak a Fideszesektől megszokott hazudozás, mint a fenti példa is mutatja
- írja Juszt Jászló.
Hozzáteszi: nem is ez lenne Demeter legnagyobb bűne, hiszen ez a néhány száz millió semmi a sok ezer ellopott milliárdhoz képest.
De emlékeztetnék például arra, hogy így reagált az őt és zenekarát kritizáló újságíróknak: "izennénk az illetőknek, hogy el fogjuk játszani az ujjaikon az Örömódát – kalapáccsal. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ráütünk pl. a gyűrűsujjra, és az egyáltalán nem tisztelt zsurnaliszta kiadja a kívánt hangot, pontosabban: szolmizálva énekel.”
Juszt László szerint Demeter Szilárd egy senki, és visszamehetne Erdélybe – már ha az ottaniak igényt tartanak rá.
31 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Általában nekem is bejönnek a megérzéseim, de előfordult már, hogy bedőltem egy-egy illúziónak, mint például Medgyessy kormányzásának. Aki viszont kellemes csalódást jelentett, nem is kicsit!, az Göncz Árpád, aki maga volt a megtestesült bölcsesség. Kell, hogy legyenek ilyen emberek az országban, csak hol bujkálnak?
90 végére, 91-re aztán a "jobboldalból" villámcsapásként kiábrándultam, azóta sem tudok visszarándulni.
Sőt!!!
Az SZDSZ annyira nyomatta a tőke mindenhatóságát, hogy hallani sem akartam róluk, végül, hogy ne vesszen kárba a szavazás lehetősége és joga, az MDF mellett kötöttem ki, lévén , látszatra mérsékeltebbek - gondoltam én. Az egész rendszerváltás, úgy ahogy volt, árulásként és tragédiaként élt bennem. Másképp kellett volna, úgy, ahogy azt Kádár felvázolta, egy erős polgárosodással, tőkebevonással, nyitással Nyugat felé. Hiszen a mindenkori politikáját ez az irány jellemezte, ezért is voltunk elfogadottabbak , kimerem jelenteni, a mai kurzusnál.
De egyedül maradt, a magyar társadalom megindult a "holnapra kolbászból lesz a kerítésünk is" végtelenül gyermeteg képzelgésétől vezetve.
Teljes vagyonelkobzás, és kiebrudalás, egyben kitiltás az országból, én ennyivel beérem. Szerintem minél előbb szabaduljunk tőlük, ne kelljen még a fegyházi költségeiket is állnunk!
Új hozzászólás